Hun-avar-kori fegyver- és páncélbemutatóval és a falu rovásírásos névtáblájának avatásával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak Bugacon a Kurultaj főszervezői.
Rovás helynévtábla – Bugac
A sajtótájékoztatón Szabó László polgármester kifejezte azon örömét, hogy a Kurultaj szervezői Bugacot választották a hatalmas jelentőségű rendezvény a helyszínéül. A polgármester elmondta, hogy a szervezés legnagyobb kihívását a több mint kettőszázharminc külföldi vendég meghívása és az okmányok, vízumok intézése jelentette, hiszen tizenkét ázsiai országból érkeznek magas rangú vendégek és hagyományőrzők hazánkba. Ezt a feladatot a széleskörű kulturális kapcsolatainak és nyelvtudásának köszönhetően Bíró András Zsolt vállalta magára.
– A napokban már a kézzelfogható munkálatok zajlnak és kezdődnek, mint a Kurultaj helyszínének a felépítése. Nekünk magyaroknak tudnunk kell, hogy vannak olyanok, akikkel azonos ágról sarjadunk és fontos a távolság miatt szétszakadt kultúrák egyesítése és fenntartása a jövőben is – fejtette ki a polgármester.
Az antropológus szerint ezt azért kell leszögezni, mert a 2008-as első rendezvényből kivált ex-szervezőtársuk által életre hívott Magyarok Szövetsége sem tevékenységében, sem pedig eszmeiségében nem áll semmilyen kapcsolatban a Magyar Turán Alapítvány rendezvényével. A szakértő szerint azonban a Magyarok Szövetségének plagizáló tavalyi rendezvénye és megkérdőjelezhető tevékenysége nem okozott törést a hazai hagyományőrzők kapcsolatában: – Míg a 2008-as rendezvényen nyolcvannégy, addig idén több mint száztíz a hazai tradíciókat ápoló hagyományőrző csapat vesz részt a rendezvényen. A Kurultaj nagy célja, hogy megmutassa a magyar embereknek a dicső múltat és őseinket, akikre méltán emlékezhetünk. Szükségünk van azokra a tiszta magyar értékekre, melyek az igazságon, nem pedig kétes (történelmi) feltételezéseken alapulnak.
A rendezvény szervezője szerint a jelenlegi kormány kezdi felismerni az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések összetartó erejét: – Ezt bizonyítja, hogy a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés és személyesen Bányai Gábor, elnök is támogatásáról biztosította az idei Kurultajt – fejezte be Bíró András Zsolt.
– Az ujgúrok jelenleg nem rendelkeznek autonóm területtel, így a történelmileg és kulturálisan is idegen Kínai Népköztársaság területén élnek. Ennek okán a kormány nagyon keveseknek teszi lehetővé a külföldre utazást, így az ujgúr delegáció csak néhány tucat emberrel tudja képviselni népét a rendezvényen. Ennek a szomorú ténynek az ellenére örömmel tölt el, hogy legalább a rendezvény keretein belül találkozhatunk a rég elszakadt magyarországi testvéreinkkel – mondta el Ümit Hamit, a kínai terror elől Európába menekült ujgur emigránsok veztője.
Ujgurisztán: A ma Hszincsiangnak nevezett terület először a 18. században került a kínaiak kezére. A 20. század első felében az ujgurok kétszer is kinyilvánították függetlenségüket: először 1933-ban, létrehozva a Kelet-turkesztáni Köztársaságot, majd 1944-ben a Második Kelet-turkesztáni Köztársaság megalakításával. Ezek a próbálkozások azonban nem voltak elég erősek és 1949-ben a területet végleg bekebelezte a frissen megalakuló Kínai Népköztársaság. Habár Hszincsiang autonóm terület, az ujgur kormányzó kezében csupán jelképes hatalom van, a valódi kormányzást a Kínai Kommunista Párt regionális főtitkára, a han kínai Vang Lö-csüan (Wang Lequan) gyakorolja.
Forrás: kitekinto.hu
Kapcsolódó cikkek:
