Még Bécsben őrzik a Nagyszentmiklóson 1799-ben talált 23 aranyedényt, melyek eredete vitatott, ahogy a rajtuk lévő rovásírásos feliratok jelentése is.
Rováslelet – A nagyszentmiklósi aranykincs
Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban őrzik a Nagyszentmiklóson kétszáztíz éve, 1799-ben talált 23 aranyedényt. A csaknem 10 kg összsúlyú edények eredete vitatott – egykor a hun király, Attila készletének hitték -, ahogy a rajtuk lévő rovásírásos feliratok jelentése is. Egy pécsi kutató is a rejtély nyomába eredt.
A páratlan leletről szóló könyvtárnyi irodalom a nagyszentmiklósi kincset a 8. századi avarokhoz, a 9. századi bolgárokhoz, vagy a honfoglaló magyarokhoz köti. A fejedelmi étkészlet koráról 200 éve folyik a vita. Ebbe kapcsolódott bele Szöllősy Kálmán pécsi népművelő. A magyar őstörténettel és a rovásírással is bő egy évtizeddel ezelőtt kezdett foglalkozni, amikor belevágott a nagyszentmiklósi kincs kutatásába. A rovásírással kezdetben éppenséggel azért, hogy megfejtse a nagyszentmiklósi kincs tárgyainak a feliratait.
– Én úgy vélem, a kincs tárgyainak nincs köze a 895-896-os magyar honfoglaláshoz, annál korábbiak. Ám ha jól olvasták azt, ami az egyik edényen görög betűkkel, de nem görög nyelven szerepel, és ha figyelembe vesszük a keresztmotívumokat, akkor a kincs nem kerülhetett előbb a földbe, mint amikor a bolgárok felvették a kereszténységet 865 táján. Sőt, az egyik edényen – ha jó a megfejtés – Ajtony neve olvasható. Márpedig akkor a kincs elásása a magyar államalapítás korában történt. A tárgyak azonban ennél sokkal korábbi keletkezésűek, és több évszázados különbség lehet köztük.
A nagyszentmiklósi kincs edényein látható feliratok eredetileg nem voltak a tárgyakon. A rovásfeliratokból van belőlük a legtöbb, de van egy görög betűs, de nem görög nyelvű, és két azonos szövegű görög nyelvű felirat.
A rovásírás megfejtéséhez pedig nincs kiindulópont: sem az írás (az ABC), sem a nyelv nem ismert igazából.
– Úgy vélem, Vékony Gábor régész javaslata alapvetően jó – mondja Szöllősy Kálmán. – Rájött, hogy mi a feliratok jelentési köre: jókívánságok, másrészt jelölések a korsók fenekén, hogy melyik edénybe milyen italt kell tölteni. Az utóbbiak alighanem a személyzetnek szóló útmutatások, és csak az összetéveszthető tárgyakon láthatók.
– A kazárok törzsterülete a kaukázusi hunok országával azonos. A kincs egyik híres darabja a Nautilus csésze. Az Indiai-óceánban élő polip mészházát másolja, amit a halászok ivóedénynek használnak. Azt hiszem, a csészét a fehér hunok Indiából hozták magukkal, amikor a Kaukázus előterébe menekültek. Lehet, hogy a kazárok a fehér hunoktól származnak.
(BAMA)
Kapcsolódó cikkek: