Világviszonylatban is jelentős a nagyszentmiklósi lelet, melyen rovásfeliratok is találhatóak. Ezek nagy része magyar nyelvű, de van türk, alán és szláv felirat is.
A világ legszebb aranykincsei
Alább bemutatjuk, hogy mit tartalmaz a bizonyos tizes lista. Külön vizsgáljuk meg az idegen és külön a szkíta mesterek munkáit. Az elkülönítés azonban nem mindig egyszerű, hiszen az idegen kincsek közé is beszivárogtak a szkíta-hun művészet elemei.
Idegen kincsek
A legelső lelet az egyiptomi Tutankhamon fáraó sírkamrájából került elő 1922-ben. A világszerte jól ismert leletegyüttes annak köszönhette épségét, hogy a sírrablók nem találták meg az ókori uralkodó nyughelyét. Lengyelországban 1985-ben tárták fel az úgynevezett Sroda kincset, amely egykor IV. Luxemburgi Károly kincstárát gyarapította. A legszebb tárgy egy női korona, de azon kívül 12. századi melltűket, valamint egyéb ruhadíszeket is a felszínre hoztak. A Sri Padmanabha Templom Dél-Indiában, Kerala városban található, mely a szkíta népekkel rokon dravida népek egyik központjának számít. Az ott talált aranykincsek összsúlya eléri az 500 kilogrammot, azok mindegyikét a hindu Visnunak szentelték. A titkos pincében olyan kincsekre találtak, melyeket csak az Ezeregyéjszaka meséiből ismerünk. Az egyik páratlan darab Visnu aranyszobra volt, de ezen kívül koronát, érméket és aranyékszereket is beleltároztak a templom őrzői.
Alán vagy hun hatás?
A franciaországi Gourdonban a 6.században épült egy keresztény monostor, annak a kincseit találták meg 1845-ben. A kutatók megállapították, hogy a nemesfémből készült tárgyak az 5 és a 6. század folyamán készültek, és a leletek az akkori hun ötvösdivatot követték. A templomi tárgyak nagy része tipikus hun rekeszzománc eljárással készült. Máig vita folyik arról, hogy kik készítették ezeket a ?barbár? kincseket, elképzelhető, hogy az akkori Galliában letelepedett alánok őrizhették meg az ősi sztyeppei divatot, akik a gótokkal nyugatra vonulva a Szajna-mellett nagy tömbben telepedtek meg.
Szkíta ötvösök remekei
A Kárpátok déli vonulata alatt rejtőzött 22 tárgyból álló Pietroaszele aranykincset a régészek és művészettörténészek nagy többsége gót mestermunkának tartják, pusztán azért, mert a 4. században készült és szerintük a térséget akkortájt ezek a germán népek uralták. A leleteket nézve azonban sokkal valószínűbb, hogy alán és szarmata mesterek készítették a remekművet, akik az ötvösség valódi szakemberei voltak az egész eurázsiai sztyeppei területen, de a Kárpátok gyűrűjében is.
Az ókori Balkán egy jó részét szkíta népek népesítették be. A trákok is közéjük tartoztak. Egyik remekművük a Panagyuriste kincs, melyet Bulgáriában találtak meg. Hasonló jellegű kincsek a Fekete-tenger környéki szkíta kurgánokból is előkerültek. A mai Ukrajna területén egy véletlen felfedezés révén vált ismertté a Perescsepina kincs, 1912-ben. A régészek szerint a modern Poltava város közelében temethették el a hungároktól kivált Kuvrát, bolgár uralkodót, aki elődjének a mi Csaba királyfinkat tartotta. A nagyszentmiklósi kincs is belekerült a legszebb kincek közé, a 23 darabból álló aranytárgyon rovás és görög betűs feliratok láthatók. Ma többnyire az avarok kincsének vélik, de sokkal valószínűbb, hogy korábban, a szarmata-hun korban készült és az edények Attila asztalát ékesítették.
A kusánok töménytelen kincse
A szkíta népek eljutottak Közép-Ázsia déli felébe, egészen India középső részéig egyesítették a lovas törzseket. Az afganisztáni Tillia Tepében a 20. század első felében feltárult a kusán királyok kincseskamrája, ahonnan több mint 20 ezer darab arany lelet került elő, némelyiket türkiz és lapis lazuli berakással díszítettek. Sok aranyérme is előkerült onnan, amelyeken ősi szkíta-hun motívumok fedezhetők fel. Végezetül meg kell említeni a bulgáriai Preszláv-kincseket melyeket Castanában találták, melynek egyes darabjait a késő szkítától a késő hun korig (Kr. u. 3-7. század) készítették. Kiemelkedik közülük egy aranylemez, melyen egy férfi kocsija elé két griffet fogott be.
(OB – barikad.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
