Zalaegerszeg városában székelykaput avattak, amelyre a készítője rovásfeliratot is vésett.
SZÉKELYKAPUT AVATTUNK A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM 101. ÉVFORDULÓJÁRA, A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA ALKALMÁBÓL
Zalaegerszeg erdélyi testvérvárosainak (Marosvásárhely, Barót, Nyárádszereda) korábbi kezdeményezésére székelykaput állítottunk a Rózsák terén, az 1942-ben erdélyi stílusban épített református templom közelében.
A program elején dr. Besenczi Árpád Jászai-díjas színművész, a Hevesi Sándor Színház igazgatója szavalt verset, majd A fejedelem című musicalből „A Kárpátok között” című számot énekelte el Debrei Zsuzsanna, Both Gábor és Hertelendy Attila színművészek. Köszöntőt mondott Galbavy Zoltán, a térség önkormányzati képviselője, és Jagasics János, az új köztéri alkotás létrehozását koordináló Zalai Polgári Körök Egyesületének elnöke. Elhangzott: a református templom teteje és tornya 57 millió forintos beruházással hamarosan megújul, nyáron kezdődnek a munkálatok. A tér két oldalán a református és az evangélikus lelkészházak már megújultak.
A TOP program keretében elkezdődött a rózsaültetés, a Kovács Károly Városépítő Program részeként pedig jövőre 60 millió forintos ráfordítással teljesen felújítják a Rózsák terét és újra működni fog a szökőkút is. A felszólalók egyben köszönetet mondtak a székelykapu felállításához nyújtott anyagi támogatásért Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a Bethlen Gábor Alapnak. A következőkben a Hazám, hazám című dalt adta elő Laposa Julcsi Junior Prima díjas népzenész és a Zala Zenekar tagjai, majd Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondott avató beszédet.
A székelykaput Esztány Zsolt és családja készítette az erdélyi Csíkszentlélekről, a négy város (Zalaegerszeg, Marosvásárhely, Barót, Nyárádszereda) címereit is tartalmazó emlékkövet a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. helyezte el, a teret a Bor-Ép Kft., a Zala-Daru Kft., az ALFA Terv 2000 Kft. és a Városgazdálkodási Kft. rendezte, az előkészítésben és a szervezésben pedig fontos szerepe volt Takácsné Czukker Szilvia műszaki osztályvezetőnek, Méhesné Tatár Eszter főépítésznek, Szak Tibor csoportvezetőnek, Simon Ildikó útépítési szakreferensnek. Fazekas Györgyi városüzemeltetési szakreferensnek, Nagyváradi Róbert városrendezési szakreferensnek, Horváth Gábor közművelődési szakreferensnek, Habi Alexandra Zoé nemzetközi szakreferensnek, Pénzes Csaba szervezési munkatársnak és a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ dolgozóinak.
A székelykaput és az emlékkövet Stóber László római katolikus apátplébános, Hodánics Péter református és Zsugyel Kornél evangélikus lelkész áldották meg.
Végül a város közösségének Potápi Árpád államtitkár, Balaicz Zoltán polgármester, Vigh László országgyűlési képviselő, Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő, Tolvaj Márta főtanácsadó, Jagasics János elnök, Esztány Zsolt fafaragó, Erdélyből Cseh Gábor, a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Kör elnöke, Muravidékről Magyar János, Lendva testvérvárosunk polgármestere, Kárpátaljáról Babják Zoltán, Beregszász testvérvárosunk polgármestere adta át.
A székelykaput eredetileg erdélyi testvérvárosunk, Marosvásárhely egykori polgármestere, Fodor Imre az árva gyermekeket gondozó Csibész Alapítványnak ajándékozott csíksomlyói szülői kúria és a közvetlen szomszédságában álló Kegytemplom díszének szánt. A megrendelésre Fodor Imre halála miatt már nem kerülhetett sor, azonban gondolatban már megfogant kapu, és ha kissé rögös úton is, de végül Zalaegerszegen, az 1942-ben erdélyi stílusban emelt református templom, az evangélikus lelkészi hivatal és a római katolikus kálváriatemető ölelésében, a Rózsák terén lelt végleges otthonra. Bár a huszonkét karátos aranyfüsttel fóliázott, motívumokkal gazdagon díszített székelykapu üzenete egyetemes, mindannyiunknak szól, hangsúlyozza Esztány Zsolt, az alkotó. E gondolat jegyében Zalaegerszeg nemcsak egy új köztéri alkotással, de a magyar nemzeti összetartozás egy újabb szimbólumával is gazdagabb lett.
Képek: Zala Fotó facebook oldala
(Zalaegerszeg Megyei Jogú VÁros Facebook oldala)
A Zalaegerszegen felállított székelykapu rovásfelirata
A kaput készítő Esztány Zsolt szabad kezet kapott a kapu hátoldalán lévő felirat elkészítéséhez, miután tisztázták, hogy milyen latin betűs felirat szerepeljen az elején. A fafaragó az alábbi szöveget rótta, majd festette be:
Rovásfelirat: Hunor-Magor két (e)GY testvér
Kapcsolódó cikkek:
