A régi rovásemlékek hobbimegfejtői gyakran mennek tévútra. Friedrich Klára tudományosnak látszó megfejtési kísérlete – csak kísérlet maradt.
Friedrich Klára: A szarvasi tűtartó megfejtési kísérlete (2016-os tanulmánya alapján)
A szerző (Friedrich Klára) ismerteti az előzményeket: Juhász Irén és Vékony Gábor véleményét a betűk számáról és a Magyar Tudományban (1985/2,) megjelent rajzot a feliratról.
A megfejtésekről szólva Róna Tas András „türk nyelvű” olvasatát (Nyelvtudományi Közlemények 87/5. 1985.) és ennek Forrai Sándor féle fordítását közli (1994/268.). Ezt követi Vékony Gábor és Harmatta János olvasata, valamint megemlíti Forrai több betűsorral, felirattal vetette egybe a tűtartó betűit.
Az említett, a szakirodalomban eddig is valamiképpen ismert megfejtési kísérletek után „rovásírás-kutatók, oktatók” megfejtési kísérletei következnek.
Zomoráné Cseh Márta különféle betűkből és hangértékekből összekombinált megfejtési kísérletéből csak az egyik sort idézem: RáSZeGDeT TÜDEKeT éS SZAKÍTSON (SZAKaSZTSON vagy SZAKaSZSZON) szét HOG – olvasata: „Rászegjed tüidet és szakadjon (szakasszon) szét hogy”. Hogy a „rászegdet” d-je hogyan lesz -j felszólító módjel, arról nem esik szó.
Csak a laikus megfejtők típushibájára hívom fel a figyelmet: a mai nyelvi elemeket nem lehet változatlan formában visszautalni sok évszázaddal korábbra. Az itt olvasható „rá” (vö. rászegdet) igekötővel ebben a formában csak 600 évvel később lehet számolni. Az -ít képzős igék felszólító alakja a rovásemlékhez képest majd 800 évvel később alakul majd úgy, ahogy a megfejtő itt elképzelte. A „hog” hogy megfelelése elképzelhetetlen egyrészt, mert a kérdéses korban nem volt /gy/ hang, másrészt a /gy/ jelölésébe a g betű csak a latin betűs írás hatására került bele.
A másik idézett „megfejtés” Frigyesi Piroska tolmács és az „etruszk írás kutatója” tolla nyomán került ide. A fenti sor (egy része) nála ilyen: JÓ ESZ SZŐNYEGET BESZEGNI (vagy BESZEG NŐ) SZEP ES ERES ESZ (a.m. szép és erős ez)… Nincs mit mondani róla.
Ez után, a 11. oldalon kezdődik Friedrich Klára megfejtése. Ezt Juhász Irén, Róna Tas András és Vékony Gábor rajzaira alapozza. Hibásnak tartja a rajzokat Erdélyi István és Ráduly János könyvében, a számítógépes paleográfiát pedig elveti.
Első megállapítása, hogy a nagyszentmiklósi kincs feliratai hun-koriak, ezért abból kell kiindulni. Mindkét emléket a székely-magyar rovásból fejti meg. A sorok sorrendje nála 4 2 3 1.
A két felirat betűinek hangértékén nem változtatott (pedig ha 300 év telt volna el a két emlék között, akkor jogosan gondolhatott volna arra, hogy időközben a nyelvben történhettek változások).
Az egyes sorok olvasata Friedrich Kláránál:
- ING KöTÍNY (KiTLINY) NiSZiTILSZ szúRSZ BőRöKöT iS
- De iSZ ÁT SZÚR NYúZ NYiR CIRa NYŰJöN NYű
- EDeTa ISZNeK MeNY Ki Jaj
- KiJöSZ TaS eNYéSZ TaS
Rováshibák: mássalhangzó nem lehet jelöletlen (szúRSZ). A /c/-nek megfelelő betű sem Róna-Tas sem Vékony átírásában nem szerepel. A /c/ hang egyébként ebben a korban nem volt a magyarban legfeljebb allofónként /t/ és /sz/ találkozásakor; Friedrich Klára sajátos érveléssel, az általa felvett rovásjel meglétével bizonygatta a hang meglétét.
Nyelvtörténeti hibák:
- hosszú /í, ú, ű, ő/, de rövid /ö/ sem volt a magyarban ekkor.
- A ki igekötő még évszázadokkal később is kivé alakban volt meg.
- Az át igekötőként (és határozószóként) a 18. századtól használatos, addig csak által formában élt, l. „általmennék én a Tiszán”
- Az ing két szótagos volt eredetileg, vö. ümög
Kétségtelen: Friedrich Klára mindent elkövet, hogy fejtegetése tudományos legyen. Elismert szakemberekre hivatkozik, az ő átírásukat fogadja el – majd csendben elrontja. Hivatkozik a nyelv változására, de ezt olyankor teszi, amikor a saját véleményét támogatja, ezt azonban hibás nyelvi feltevéssel, tévedéssel teszi (cira). Ettől függetlenül mai nyelvi alakokat olvas 1300 évvel ezelőtti szövegben (l. fent a nyelvtörténeti hibáknál). Nem gondolom, hogy betűről betűre kellene elemezni a megfejtés hibáit – bár lehetne.
Dr. Zelliger Erzsébet
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- Szarvasi rovásemlék; új olvasat? Szentesné Frigyesi Piroska
- Felújítás a szarvasi múzeumban
- Hungarikum lehet a szarvasi tűtartó rovásemlék?
