Sas Miklós – kortárs festményén a trafikmutyit idézi meg. Kiváló ötlet a rovásított feliratok alkalmazása, csak kár, hogy nincs ilyen trafik. Még.
A magyar népművészet örök és elpusztíthatatlan
Hortobágy, Kilenclyukú híd, betyár, szürkemarha, jurta, pipa, rackajuh, csődör, patkó, Nemzeti Dohánybolt, rovásírásos-árpádsávos mindentárulós bolt, ostor, koton 998 Ft-ért, puffogó vipera, szénásszekér, rétisas, cigánykurva. Puszta. Magyarország történelmi kontinuitásának és integritásának ezer éve, egy képben. Műmagyar, műnépművészeti alkotás.
Sas Miklós: Puszta (2014)
Nemzeti műmagyar pinceromantika festménysorozat
90 x 95 cm olaj, fatábla (Szabó Zoltán tulajdona)
Szerencsére ha ez valakinek nem tetszik, vagy nem elég, a 444-en még hat hasonló közül kiválaszthatja a kedvencét, vagy a művész saját Facebook-oldalán keresztül tanulhatja meg, hogyan számolhatjuk fel hatékonyan a kultúrák és korszakok közötti szakadékot.
(…)
Februárban nyílt kiállítása, Hosszúhetényben. És még mindig tart. Még mindig. (… Mert megérdemlem.) Ha legközelebb Pécs környékén járok, mindenképp benézek. Az interdiszciplinaritás és művészeti ágak közötti átjárhatóság jegyében Waszlavik (Gazember, Petőfi, Velorex, Sámán, Szabadcsapat, Ullmann Mónika) László zenélt a megnyitón szépen – aki “már harminc éve hetvennek néz ki”:
(Képmutató – eredeti cikk)
Rovás Infó elemzés
A nemzeti jelképeket összehányó, ömlesztve alkalmazó “művészek” közös célja a megbotránkoztatás. Ugyan azt hiszik, hogy ez a művészet értelme, de egyvalamire biztos jó: az alkotó fejében uralkodó káosz megmutatja a rettegés tárgyát – az élő nemzeti hagyományt, jelképeket. Ezúttal persze politikai köntösben – a trafikmutyiként elhírhedt jelenségről kapunk látleletet. Még olyat is ábrázol, ami valójában nincs is: ugyanis egyetlen trafikon sincs rovásos felirat ma Magyarországon, mégis valamiért azt hiszik, hogy a rovásműveltség a jobboldali kormány kultúrpolitikájának kiemelt része. Bár így lenne, mert hiszen nincs nevesítve az Alaptörvényben, a Nemzeti Alaptantervben, de még a Hungarikumok között sincs megemlítve.
Így mégiscsak pozítivan értékelhetjük a művészi szándékot, mert megmutatja, hogy is lehetne használni a rovást a gazdasági életben: latin és rovásfelirat egyaránt olvasható a trafikok oldalán, no meg a háttérben lévő jurtán is. Más kérdés, hogy mindezt holmi ősi foglalkozást űző kisebbségi nőszemély társaságában tálalja nekünk, nézőknek.
Sas Miklós: Puszta (2014) – árpádsávos, nemzetiszalagos, rovásfeliratos trafik víziójával
Rovásfeliratok:
- “Mi boltunk” latinbetűs felirat felett: Füstölt kolbász / partner. (EMP bogárjellel kiegészítve)
- (…)
- liszt
- cola coca
- coton
- Háttérben a jurtán EMP rovásjel és rovásfelirat (…)
Elmondhatjuk, a festő pontosan ismeri és használja a rovást, s éppen ezáltal lesz kortárs és élő, mégha ezzel épp kifigurázni óhajtja azokat, akiknek szívügyük a rovás. De ami késik, nem múlik, lesz még rovásos trafik Magyarországon!
Sas Miklós: Puszta (2014) – rovásfeliratos jurta
Kapcsolódó cikkek:
- Rovásjel az Oligarchiában
- Aknay kiállítás – rovás témával
- Rovás szignó – Sonja Kobrehel
- Rovás Y – 1965
- Szent István intelmei rovással
- Rovás az EU székházban
