Újabb kincs igazolja, hogy a Tar Mihály féle rovásábécét széles körben használták. Eddig ismeretlen rovásos ex-librist mutatunk be.
Árpádok története rovásos ex-librissel
Sebestyén Gyula 1895-ben kiadott könyve az Árpádok történetével foglalkozik. 14 évvel később adja ki majd a Rovás és rovásírás (Budapest, 1909) c. könyvét. Így ennek a könyvnek a tulajdonosa joggal ragaszthatta bele saját rovásírásos ex-librisét. Ezen az 1902-es Tar Mihály féle rovásábécé betűivel van leírva a sokszorosított ex-libris tulajdonosának neve. Mivel 1930-as évek közepéig ezt a rovásábécét használták, ezért sejthető, hogy ebből az időszakból származik ez a ritka rovásos emlék.
Mélynyomásos rovás ábécés levelezőlap, Tar Mihály betűivel
Tar Mihály féle betűkkel írt ex-libris: “Komlósi Gyula könyveiből”
Komlósi Gyula (1853-1905)?
A Tar Mihály féle rovásos ábécé alapján pontosan el lehet olvasni a tulajdonos nevét: Komlósi Gyula. Feltehetően arról a színészről lehet szó, aki szerepel a Színészlexikonban is: “Komlósi Gyula, színész, sz, 1853 jún. 11-én, Nagyváradon, megh. 1905 ápr. 13-án, Miskolcon. Színpadra lépett 1870 április 18-án, Aradi Gerő színigazgatónál. Neje: Schelling Eszter, színésznő, sz. 1846 febr, 15-én, Kolozsvárott. Színpadra lépett 1866 jan. 1-én, Follinusz János színigazgatónál. 1897 jún. 1-én nyugdíjba vonult.”
Mivel a Tar féle ábécét csak a XX: század elején használták, ezért olyan emberről lehet szó, aki ez időben volt aktív. 1902-1905 között készülhetett az ex libris (1902-ben alkotta meg Tar Mihály az ún. második ábécéjét, 1905-ben halt meg Komlósi Gyula)
Komlósi Gyulának erdélyi volt a felesége és Kolozsváron lépett fel, ezért is ismerhette a rovás témáját. Nem zárható ki, hogy tudott Fadrusz rovást népszerűsítő munkásságáról is, hiszen Fadrusznak köszönhető ennek a rovásábécének az elterjedése. Miskolcon halt meg, így őt is a miskolci rovásírók közé sorolhatjuk.
(Rovás Infó – Rumi Tamás)
Kapcsolódó cikkek:
