Attila sírja: sci-fi 1921-ből

alt

A margitszigeti rovásemléket két fiú “készítette” a múlt század elején. Most kiderül, melyik könyv inspirálta őket. Izgalmas rovástörténelem.

 

Palik ferenc: Attila sírja – technikai regény

László Gyula neves régész évfolyamtársa volt Szabó József, aki társával együtt felvésték a nevüket a Margit-szigeti kőre. László Gyulának küldött levelében Szabó József megírta: Palik Ferenc – Attila sírja című könyvből kapták az ihletet, amelyet ma sci-finek is nevezhetnénk.

A jövőben játszódó történet lényege, hogy egy székely gépészmérnök (Vak Ond) által alkotott földalatti járművel (vakond) megtalálják Attila sírját. A regényben természetesen közlik az Attila sírjának falán lévő rovásfeliratokat is. Ezeket a rovásfeliratokat csak egy régi újság segítségével tudják megfejteni, egy kis írástörténeti összefoglalóval színesítve a sci-fit. A 21. fejezet (Egy újságközlemény) pontosan megadja, mit is kell olvasni: “A Budapesti Hírlap 1902. december 25-én közölt a megboldogult Fadrusz Jánostól, a hírneves szobrászművészünktől egy ismertetést “Rovásírásunk származása” címmel.”

Szinte látnoki az 1921-es kiadású könyv következő mondata is: “Csodálkoznom kell, hogy e jelekben nyelvészeink a magyar rovásírás jeleit határozottan nem ismerik fel” – pontosan ugyanez a helyzet a margitszigeti rovásemlékkel is – csak ismerni kellene a Tar féle ábécét.

László Gyula így foglalja össze a regény hatását: “Eseményei során felfedezik Attila sziklasírját, amelynek kváderköves falán alulról felfelé írott rovásírást fedeznek fel (a két kisfiú szinte a könvy ábráját másolta át a margitszigeti kőfalra!). A rovásírást Fadrusz János tanulmánya alapján fejtik meg, és a regény írója (…) leközölte Fadrusz ÁBC-jét, amely tudvalevően Tar Mihály nyomán készült. Ezt a felirást tanulta meg a két fiú, s ezzel írta fel nevét a szigeti kolostor egyik kövére, méghozzá úgy, ahogy “Attila sírjában” volt: alulról felfelé és jobbról balra menő sorokban.”

alt

A sci-fiben megtalált Attila sírján lévő rovásfelirat –
Tar Mihály féle betűkkel, alulról felfelé, jobbról balra olvasva:

“Teste scita földön Attila hunfö verem” (Palik Ferenc: Attila sírja, 1921)

Pataky László és Szabó József kapcsolata

Már csak egy kérdés maradt: Ha László Gyula évfolyamtársa volt az, aki a margitszigeti rovásfeliratot elkészítette Tar Mihály féle betűkkel, akkor László Gyula rokonságába tartozó Pataky László miért nem vett tudomást erről? Pataky László ma is terjesztett könyvében Köttöny kun király emlékeként említi a margitszigeti kőről szóló elképzelését, s ezt a már cáfolt elméletet terjesztik úton-útfélen egyes rovásszakértők is. László Gyula margitszigeti kőről közölt tanulmánya nem ért még célt, hiába írta meg történetét már 1975-ben. 

Viszont a margitszigeti kő értékes – és ritka – rovásemléket tartalmaz, hiszen Tar Mihály féle betűk használatáról tudósít a 20. század elejéről. Ezért kell megőrizni az utókornak.

(Rumi Tamás – Rovás Infó)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share