Érdekesség, hogy a román Oktatási Minisztérium 8-ik osztályos magyar nyelvű olvasásértési képességvizsgáján az egyik kérdés a rovás történelméről szól.
Még sem dák írás?
A 2011/2012 évi olvasásértési képességvizsgán 2 kérdéssor található, melyek közül a második a székely-magyar rovás történetéről szóló szöveggel kapcsolatos. Mindez Romániában, míg Magyarországon még mindig nem időszerű a kérdés a NAT összeállítói szerint…
No comment!
EVALUAREA NAŢIONALĂ PENTRU ELEVII CLASEI A VIII-A
Anul şcolar 2011 – 2012
Ministerul Educaţiei, Cercetării, Tineretului şi Sportului
Centrul Naţional de Evaluare şi Examinare
Probă scrisă la Limba şi literatura maghiară maternă Varianta 9
2
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre, oldd meg a feladatokat!
A székely írás, más szóhasználatban a székely-magyar rovásírás vagy magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a székelyek, esetleg a magyarok többi csoportja is használt a latin írás előtt/mellett. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. A legkorábbi és leggyakoribb rovásírásos leletek Székelyföldön maradtak fenn. A rovásírás eredete jelenleg tisztázatlan, és számos vitát indított.
A rovásírás származásáról szóló “türk elmélet” szerint a székely írás a belső-ázsiai türk rovásírással áll kapcsolatban. Az elgondolás eredeti formája Sebestyén Gyulától és Németh Gyulától ered. Szerintük az alfabetikus írások közé tartozik, őse a föníciai ábécé – így rokonságban áll a héber írással, a latin ábécével és a többi jelentős ábécével is. A magyarsághoz hosszú vándorút során jutott el az írástudás: először az arámiak (arameusok) átvették a föníciaiaktól az írást (arámi írás); tőlük a szíriaiak (szíriai ábécé); majd a szogdok (szogd ábécé); és végül a különféle török népek (türk rovásírás).
A türk kapcsolat az idő előrehaladtával egyre kevésbé volt meghatározó elem a rovásírás eredetéről szóló művekben. Az 1990-es évekig uralkodó türk elmélet hívei úgy vélték, a magyar törzsek 600 körül vették át a rovásírást, amikor Dél-nyugatra, a Feketetenger keleti partvidékére költöztek korábbi területeikről. Szerintük a magyar rovásírás szinte bizonyosan a türk rovásírásból ered: ezt a göktürkök földrajzi értelemben vett közelsége is bizonyítja.
Az Írástörténeti Kutatóintézet által 1993-ban kiadott, Simon Péter, Szekeres István és Varga Géza írástörténészek által írt Bronzkori magyar írásbeliség c. kötet leszámolt az ótürk eredeztetés teóriájával. A kötet megjelenését követően Róna-Tas Andrástól Sándor Kláráig kutatók sora változtatta meg a korábbi álláspontját és tekintette ismeretlen eredetűnek a székely rovásírást.
A korábbi kutatásokat összegző Sándor Klára így foglalja össze a türk kapcsolatot: “a székely rovásírás nem vezethet? ugyan le közvetlenül a keleti türk rovásírásból, de a kettő távolabbi rokonsága is nehezen cáfolható a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján.” Magyarán, a székely és a türk rovásírás között nem szülő-gyermeki, hanem közös őssel rendelkező unokatestvéri viszony áll fenn.
1. Milyen anyagba karcolva maradt fenn a rovásírás? 5 pont
2. Milyen eredetű a székely rovásírás a tudomány mai állása szerint? Írd ki a vizsgalapra a helyes válasz betűjelét!
a. magyar; b. türk; c. főníciai; d. ismeretlen 5 pont
3. Hol maradtak fenn a legkorábbi székely rovásírás-leletek? Írd ki a vizsgalapra a helyes válasz betűjelét!
a. Belső-Ázsiában.
b. Magyarországon.
c. Székelyföldön.
d. A Fekete-tenger keleti partvidékén. 5 pont
4. Milyen alfabetikus írásokkal rokonítható a rovásírás? 5 pont
5. Mi a szöveg témája? 5 pont
6. Milyen rokoni kapcsolattal azonosítja Sándor Klára a türk írás és a székely rovásírás viszonyát? 5 pont
7. Milyen szemléletváltást jelentett a Bronzkori magyar írásbeliség című kötet a rovásírás-kutatásban? 5 pont
8. Foglald össze egy mondatba a két kutatócsoport eredetelmélete közötti különbséget! 5 pont
9. Milyen írószerszámokra lehet szükséged, hogy ha rovásírással készítesz feljegyzést? 5 pont
(Ziuaveche.ro – eredeti file)
Kapcsolódó cikkek:
