Nemzeti írásunk NAT-ba emelését Hoffmann Rózsa államtitkár is megígérte. Egyelőre azonban nincs nevesítve a tervezetben.
Eddig csak maszatolás van rovásügyben
Alaptörvény, hungarikumokról szóló kerettörvény, NAT – ezek csak példák arra a törvényhozási munkára, ahol eddig már mind a közélet, mind a szakma javaslatot tett nemzeti írásunk “legalizálására”. Természetesen maga a helyzet abszurd, hogy erre fel kell hívni a figyelmet, de ami ennél is elszomorítóbb, hogy eddig sehol sem nevesítették írásműveltségünket. Folyókilóméternyi törvényi szövegek születtek és születnek és még egyszer sem sikerült leírni a székely-magyar rovás, vagy a rovásműveltség szavakat, de még csak azt sem, hogy nemzeti írás.
Ehelyett szómágia és paragrafus-tekergetés zajlik, válaszok születnek szóban és írásban, hogy tulajdonképpen a “nemzeti örökség”, “kulturális hagyaték”, “ősi kultúra” és egyéb tág kifejezések magukban foglalják a rovásműveltséget és a rovást. Ha ennyire egyrtelmű, akkor miért is nem nevezzük nevükön a dolgokat?
A legújabb hírek szerint, lehet, hogy a “vakongépelés, sakkozás és a rovásírás valamelyike belekerül a NAT-ba”. Erre a nevetséges felvetésre csak humorral lehet reagálni: Gépeljenek vakon sakkcikket rovásbillentyűzeten!
Rovásírás és származáselmélet
Ferenczi Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője úgy ítélte meg, a magyarok valódi származáselméletének oktatása hiányzik a NAT tervezetéből, ahogy a kalandozások kora sem kap kellő hangsúlyt. Szerinte ugyanakkor “túldimenzionált” a holokauszt oktatása, s a romákon kívül a többi magyarországi kisebbség kultúráját is bele kellene venni a NAT-ba.
Az irodalomoktatás anyagából hiányolta mások mellett Wass Albert, Sík Sándor, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc írók műveit, valamint véleménye szerint a NAT tervezetében nem kerül előtérbe kellőképpen a magyar nyelv “páratlan logikája”, továbbá nem szerepel benne a rovásírás bemutatása.
Még korrigálják
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: a jelenlegi NAT-tervezet a 2003-astól abban különbözik, hogy nem csak fejlesztési követelményekből, hanem tartalmakból is áll, valamint megjelenik benne többi között az erkölcsre, a családi életre, a hazafiságra, a demokráciára és a médiatudatosságra nevelés, valamint a gazdasági és pénzügyi kultúra. Fontos szerepet kaptak ezzel együtt minden műveltségi területen a fejlesztési feladatok – tette hozzá.
A főigazgató elmondta: a szakmai bizottságok korrekciós munkákat végeznek “ezekben az órákban is”, azt vizsgálják, tarthatók-e a tervezet előírásai. Kikérik a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai szervezetek, tankönyvkiadók véleményét is – fűzte hozzá.
Kaposi József képviselői észrevételekre reagálva közölte: az új NAT-on alapuló majdani kerettantervek lehetőséget adnak többek között arra, hogy a rovásírást tanítsák vagy a magyarság eredetével felmerülő alternatív ismereteket közöljék a diákokkal. Felhívta a figyelmet: a NAT-nak azonban nem az a funkciója, hogy a tudománytörténeti, technikatörténeti vitákat eldöntse.
(Hir24 – MTI – eredeti cikk)
Sakk, rovásírás, vakon gépelés – egyik biztosan bekerül a NAT-ba
Két fontos szervezet, a Közoktatás-politikai és a Köznevelési Tanács jóváhagyta a Nemzeti alaptantervet – közölte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója.
Ezerhatszáz észrevétel érkezett a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetéhez. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a 180 percben elmondta, a legtöbb hozzászólás a NAT bevezetőjéhez, a magyar nyelv és irodalom, az ember és társadalom, valamint az ember és természet műveltségi területekhez érkezett. A szakember hangsúlyozta, jó hír, hogy múlt héten két mértékadó szakmai szervezet, a Közoktatás-politikai Tanács és a Köznevelési Tanács – igaz vitával ?, de elfogadta a dokumentumot. Ezzel elhárult egy fontos akadály az elől, hogy azt be lehessen terjeszteni jóváhagyásra.
Korábban a sajtóban is éles vita folyta a hazafiságra nevelés, a hittan, erkölcstan szerepével kapcsolatban. Kaposi József elmondta, ebben a témában is érkeztek hozzászólások, de azok jelentős része nem a NAT tartalmára vonatkozott, hanem azt a törvényhozói akaratot kommentálta, ami 2010-ben a köznevelési törvényben megnyilvánult, vagyis hogy bevezetik az erkölcstan oktatását. Az észrevételek vegyesek voltak, illetve a vélemények csak látensen jelentek meg, mert a NAT kapcsán elsősorban a szakmaiságról kellett véleményt mondani és nem a mögötte álló politikai döntésről – mondta Kaposi József.
A magyar irodalom tanagya kapcsán bizonyos XX. századi népi, nemzeti írók esetleges beemelése kapcsán kibontakozott vitáról a szakember azt mondta, a napokban elkészült véglegesnek látszó változat vélhetően megnyugtatja a kedélyeket. Kaposi József azonban megjegyezte, szinte lehetetlen olyan nemzeti alaptantervet készíteni, amellyel mindenki egyetért.
A rovásírás, a sakk és a vakon gépelés oktatása kapcsán a főigazgató azt mondta, valamelyik biztosan megjelenik majd példaként a tantervben. A szakember megjegyezte, a nézetek ütköztetése során jellemző volt, hogy a vita gyakran arról folyt, milyen mennyiségű lehet a tananyag, sok vagy kevés-e.
A NAT végleges formáját még ebben a hónapban benyújtják a kormánynak – tette hozzá Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a 180 percben.
(Híradó.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
