Az egységes rovástáblák terjedésével az ellenzők hangja is csitul. Siófokon már szerencsére senki nem próbálta akadályozni a rovásos helynévtábla állítását.
Van, ahol fontos a helyi közösség akarata
Gyakorlatilag vita nélkül ment át a Városfejlesztési Bizottságon az az indítvány, amely Siófokot is rovásírásos helységnévtáblával kívánja megjelölni.
Miközben folyamatos viták zajlanak az ügy körül, egyre növekszik azon települések száma, ahol az adott helység határában rovásírásos táblával is kiírják annak nevét. A viták hátterében azonban többnyire nem kulturális, hanem politikai okok vannak. Míg a kezdeményezők a magyar történelem felelevenítését és a többezer éves múltat hangoztatják, addig az ellenzők szerint az egész ügy egy párt, a Jobbik jól átgondolt önreklámja.
Ezt többnyire arra alapozzák, hogy az ügyet nem ismerő laikusok szinte száz százalékban a nevezett párthoz és nem az ősmagyar kultúrához kapcsolják a feliratot. A valóságban pedig számos esetben nem a Jobbik, hanem a Rovás Alapítvány, vagy magánszemély a kezdeményező. Igaz, a párthoz köthető táblákból is akad bőségesen.
Ma már közel kétszáz magyar településen találkozhatnak az utazók ezekkel a jelzésekkel. Az ellenzők pedig internetes szégyenfalra kerülnek bizonyos, többségében szélsőjobboldali portálokon.
Egyébként a táblaállításának a kezdeti csaták után ma már jól bejáratott rendszere, mondhatni szabványa van. Így az esetek többségében a Rovás Alapítvány által a Közútkezelő Kht-vel elfogadtatott formátumot használják a kezdeményezők. A tábla egyébként nem számít közlekedési jelzésnek, besorolása szerint reklámtábla, amihez elvileg nem is kell az adott település önkormányzatának engedélye. A Közútkezelő legfeljebb véleményeztetés, vagy egyetértési nyilatkozat beszerzését kéri a kezdeményezőtől.
Így volt ez Hódmezővásárhelyen, ahol Lázár János polgármester elvesztette a tábaállítókkal szemben az ütközetet, és az önkormányzat akarat ellenére került ki a település szélére a névből fakadóan Magyarország legméretesebb rovástáblája.
Siófokon Gömbös Katalin, a helyi Jobbik alapszervezet vezetője és városi képviselője volt a kezdeményező. Szerinte fontos ennek a többezer éves írásnak a megismertetése, amihez remek eszköznek tartja ezt a formát. Kérdésünkre elmondta, hogy Ő maga is el tudja olvasni, bár, kislánya előbb tanulta meg ezt az írásfajtát.
A tábla állításának költségeit Siófokon részben a Jobbik alapszervezet, részben pedig magánszemélyek vállalták. A tervek szerint egyelőre az autópálya kihajtóknál helyezik el az ősmagyart is értő autósoknak szóló feliratot.
Sz.L.
(Siófok Hírhatár – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
