Wiki-cenzúra és a rovás

Néhány hónapja még “erőből” letiltották a rovásfeliratokat, rovástáblákat a Wikipédia cenzorai. Most egy tucat képernyőnyi vita kerekedett, hogy mi legyen a rovásos helynevekkel.

 

Wikipédia és a rovás

“… nem hivatalos írás … nincs is ilyen … nem is használták … egyébként is minek az … jó hogy nem kriksz-kraksz-szal írunk … csak nacionalisták és soviniszták használják …”

A fentiekhez hasonló “szakmai érvekkel” távolították el néhány hónapja az egységes rovásfeliratokat a Wikipédia (A szabad enciklopédia) szerkesztői ahonnan csak tudták. Egyelőre még megtalálható a vita kezdő archívuma itt. De ahogy a mondás is tartja: … a karaván halad. Még pedig elég sokat haladt azóta és ez még semmi ahhoz képest, amit ezután fog. De ez legyen csak meglepetés.

Most, hogy a tavasz folyamán már 150 rovástábla állítását indították el, szaporodnak ez egyéb feliratok, készülnek a könyvek, filmek és hivatkozások … ismét terítékre került a vita, miután a rovásra allergiás Wiki-cenzorok a minap a Baranya megyei Szalánta honlapján akadtak rá és törölték a rovástábla bélyegképét. Meg is indult a vita (itt), amibe érdemes beleolvasgatni, hogy világos legyen a rovás ellen és a rovás érdekében érvelők lelkivilága, gondolkodásmódja. Természetesen nincs új a nap alatt …

 

Szemelvények (nick nevek az eredetiben):

“A bevezetőben tényleg elég bután néz ki. Ha már valahol lennie kell, én is az infoboxos megoldást támogatnám. De még mindig kérdés, hogy kell-e… Ha ezeket sosem használták, csak mostanság valaki megcsinálta…? Én is csinálhatnék gumimacikból városneveket, bekerül?”

“Korábban már volt szó arról, hogy a rovásírást a mai Magyarország döntő részén soha nem használták. Ha ez olyan nélkülözhetetlen “magyar dolog”, akkor miért nem írjátok be az összes magyar személyről szóló cikk bevezetőjébe is a nevet “magyarul” Vigyor? Sőt, akár az összes cikkcímet is! Sőtsőt, az egész Wikipédiát is le lehetne írni rovásírással!”

“Tulajdonképpen mi a cél? A táblát kirakó települések valamiféle kulturális identitásválasztásának a tiszteletben tartása? (Nekem ez az egész múló politikai divatnak tűnik a rosszabbik fajtából, mert eléggé össze van nőve a Jobbik történelemhamisító kampányával…”

“Úgy gondolom, hogy ez a múló “ősmagyarkodás” csak divat, egyértelmű, hogy a konzervatív országvezetés hatalomra kerülése óta lett ennyire divatos. Véleményem szerint is nacionalista lépés, mint ahogy előttem néhányan elmondták.”

 

Szerencsére a fenti idézetek már nem képviselnek többséget. Kifejezetten élvezetes elolvasni azokat a szerkesztőket, akik legalább megpróbálnak utánajárni a szakmai kérdéseknek. Sőt a nem politikai indíttatású véleményírók többségének természetes hozzáállása a “miért ne?”, “ez is a kulturális örökségünk” kategóriába tartozik. Mindenesetre a vita megy tovább, egyre több szerkesztő fogja azon kapni magát … hogy megtanulta a rovást.

Nos, ahogy a klasszikus viccben mondják: … mi csak egy kávét kérünk…Laughing

(Rovás Info)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share