Rovásírás Szálló

Szavazás

 Az RMSZ 2005-ös körömnovella-pályázatán dicséretben részesült, a zsűri által közlésre javasolt írás. Elgondolkodtató…

 

Balázs Lajos: Tudathasadás

A Kafé Főnix Irodalmi és Fotóművészeti lapban megjelent novella a “Rovásírás Szálló” kifejezés miatt került első sorban Rovás Info érdeklődésének középpontjába:

– Gyöngyike, hívja fel telefonon Gyurcsevicset, és kapcsolja be az irodámba. A mobilom le van merülve. Nincs türelmem megvárni, míg feltöltődik.

– Halló, az Édes Erdély, itt vagyunk turisztikai iroda?

– Igen – hallatszott egy selymes női hang.

– Székely Gáspár vagyok, a Rovásírás Szálló főnöke. Gyurcsevics urat keresem.

– Sajnos, házon kívül van. Ideadott egy faxot, amit elküldtem önöknek, aztán elment. Azt hagyta hátra, ma ne zavarjuk.

Székely félig bénultan ejtette vissza a kagylót, csak bámult maga elé.

– Gyöngyike, megvan még az urziceni-i kománda? Tudja, akik itt akartak szilveszterezni, negyvenen, s visszamondtuk, mert a jászberényieknek adtuk oda a helyeket.

A jászok, jutottak újra eszébe Gyurcsevics szavai, igen, a jászok állnak a legközelebb a székelyekhez. Lélekben s mindenben. Így mondta Gyurcsevics. (Egy másik ugyanezt mondta a kunokról.)

(a szerző csíkszeredai. Megjelent: RMSZ / Színkép, 2005. május 28-29.)

 

Örömteli, hogy a novellában a rovásírás szónak nagyon előremutató, pozitív jelentése van, hiszen egy a hagyományokhoz ragaszkodó, tenni akaró, dolgos vállalkozás nevének választották. De a mű igazi értéke, hogy nem hagyja feledésbe merülni a szégyent, amit a fél ország a 2004-es nemzetáruláskor cinkos hallgatásával kiérdemelt. 

(Káfé Főnix: eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share