Belügyminisztérium – ahány ember, annyiféle eljárás. Ezúttal Straub Tamás egyenesen Csatári Lászlótól kapta az elutasító határozatot.
Elutasító határozat – egyenesen a Belügyminisztérium csúcsáról
Straub Tamás esetén a helyi okmányiroda nem mert semmiféle határozatot hozni, így egyenesen Csatári László vette kezébe az ügyet – ha már ő találta ki, hogy nem lehet rovás aláírása a magyar embereknek. További “érdekesség”, hogy a saját maga által szignált korábbi tájékoztató levele a hivatkozási alap, így aztán nem kellett sokat az érvekkel bíbelődnie.
Mindenesetre, 2014 óta ez az első alkalom, hogy egy ügyfélnek közvetlenül Csatári László írta meg az elutasítást. Eddig ugyanis az elutasítást körmöcölő okmányirodai alkalmazottak csak hivatkoztak rá, illetve ollóztak a Csatári féle belső “útmutatóból”, jogszabály-félremagyarázgatásokból. Ebből is látszik, hogy nem nagyon lehet szakmailag megalapozott az a belső útmutató, ahol annak megalkotójának kell egyedileg intézkednie. A benne levő szakmai dilettantizmusok közül emeljük csak ki a következő mondatot: “rovásírás nem számít nemzetiségi nyelvnek” (sic!).
Bár a nyelv és írás két külön kategória – illetve, gyengébbek kedvéért a rovás a magyar nyelv egyik írása – a Csatári-logika szerint viszont valóban gondban lenne a Belügyminisztérium, ha mégiscsak nemzetiségként kerülne meghatározásra a székelység: hiszen akkor pont a Csatári-féle érvelés alapján lennének kénytelenek kiadni a rovásos igazolványokat.
Nemcsak azért érdekes Straub Tamás ügye, mert neki már van rovásos személyi igazolványa, sőt, idén még a jogosítványát is sikerült rovás aláírással kiváltania, hanem azért is, mert a rovás aláírást igénylők számára összeállított útmutatóban is az ő igazolványa szerepel mintaként. Feltehetően ez is közrejátszhatott abban, hogy példát statuáljon az okmányiroda, különösen azután, hogy egy-két igénylés továbbra is át-átcsúszik a rovásüldöző rendszeren mamelukjainak kezén.
És arról már ne is beszéljünk, hogy a Csatári László aláírása még a saját szabályainak se felel meg. A gyomorgörcsös gilisztára emlékeztető aláírásával persze nem az a gond, hogy felismerhetetlenségig torzult – hiszen az olvashatóság a törvényben is rögzített módon nem feltétel. Viszont kötelezően tartalmaznia kell a családi és utónevet, illetve a tudományos fokozatot is, ami dr. Csatári László esetében 3 elkülöníthető szóban összesen 15 betű és egy írásjel…
Csatári László aláírása (2014)
Csatári László aláírása (2017)
Az aláírás feletti hivatkozás is árulkodó – egyenesen a belügyminiszter, Pintér Sándor nevében ír ugyanis Csatári, kellő nyomatékot adva annak, hogy immár 3 éve bírálja felül és értelmezi át önkényesen a KEK KH a hatályos magyar törvényeket.
Straub Tamás esetében a hivatal még tovább ment azzal, hogy az ügyfél csak 30.000,- forintért harcolhatna az igazáért, amit átlag nyugdíjasként nyilván nem tehet meg minden alkalommal. Így jár tehát az, aki a magyarság írásával akar aláírni 2017-ben Magyarországon – a világ egyetlen hivatalosan is rovásüldöző országában.
Straub Tamás elutasító határozata
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
