Ráduly János recenziója az újonnan megjelent rovással foglalkozó könyvekről.
Őstörténet és rovásírás
Megjelent a marosvásárhelyi Garabontzia kiadónál Ráduly János Őstörténet és rovásírás című 44 oldalas kis kötete. Kis székely faluban, Kibéden élő Ráduly János néprajzkutató, a hazai és a kelet-európai rovásemlékek kiváló ismerője, válogatott az utolsó évtizedben megjelent rovással foglalkozó könyvekből. Utószavában szerint két jelzés értékű megállapítást tett:
- Feltűnhet az olvasónak, hogy a kötetbeli írások zöme valójában könyvismertetésként, recenzióként láttak napvilágot. Olyan könyvek bemutatására vállalkoztam, amelyeknek szerzői tudományos tartással nyúltak a feldolgozandó témákhoz – mértéktartó magatartásukat tehát követésre méltó példákként kezeltem. (…)
- A második megállapításunk a magyar nyelv és írás keletkezésének helyére vonatkozik: műkedvelő nyelvészeint európai, Kárpát-medencei centrikusságról beszélnek, s a kétkedőkkel szemben “nem a józanság hűvős ellenérveivel, hanem a megszállottság rögeszmés kitöréseivel válaszolnak” (Szabó T. szavai). (…) Az arámi ábécékhez való kötődésünk elfogadott tény. Tehát nem beszélhetünk több mint tízezer éves Kárpát-medencei magyar (székely) rovásírásról.
A Ráduly János által áttekintett kiadványok, tanulmányok sora, melynek recenziójába beleszövi a saját kutatásaiból adódó következtetéseit, esetlegesen fennálló eltérő nézetét is.
- Mandics György: Róvott múltunk (I-III. kötet)
- Erdélyi István: Magyar őstörténeti minilexikon
- Csáji László Koppány: A sztyeppei civilizáció és a magyarság
- Petrik István: Rejtélyek országa. A kazár királyság és a kazár-magyar kapcsolatok rövid története.
- Gyóni Gábor: Isten elé áll (tanulmány)
- Dr. Hosszú Gábor: Rovásatlasz
- Rumi Tamás: Rovásszámok 1-től 2199-ig
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- Seprődi János és a rovásírás
- Ráduly János Ex Libris díjas
- Régi rovásszámainkról
- Rováslelet – Felsőszemeréd
- Rovásemlék – Bágy 2
