Betekintés a CEU-n végzők látásmódjába rovás ügyben: szakmai “eklektika”, VV rovótáltosok, tarsolylemezes nácik…
Nincs meglepetés
Az ún. Soros-Egyetem liberális-képzőjében kézzel tapintható “szellemiség” újabb megnyilvánulása teljesen tipikusnak mondható. A 12 éve tartó “project”-nek álcázott adatgyűjtés és szimbólumháború a magyar kultúra, értékek és hagyományok ellen nem okozhat meglepetést senki számára.
A szélsőséges nacionalista “ragály” kutatásának célpontjai többek közt, Pusztaszer, a Turul, a Kurultáj és egyéb “pogány ereklyék”, “baljós” kultuszok. Természetesen ide tartozik a rovásírás is … melyről szóló rész azonban reményre adhat okot, hiszen a szerzők szakmai dilettantizmusát igazolja.
(Rovás Info)
Ragályos középkor a posztkommunista Közép-Kelet-Európában
Jelen tanulmány a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Középkortudományi Tanszékén (Medieval Studies) folyó többéves kutatás összegzése. A projekt 2003 júliusában kezdődött és a mai napig tart, csakúgy, mint a kutatott jelenség maga. A kutatás széles körű anyaggyűjtésre támaszkodott, melyben résztvett valamennyi volt szocialista országból néhány diákunk, doktori hallgatónk és vendégoktatónk. Eredményeinket 2003-ban egy nyári egyetem és 2005-ben egy nemzetközi konferencia mutatta be, melynek címe Uses and Abuses of the Middle Ages (A középkor fel- és kihasználása) volt. Végül 2006-ban a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) megrendezett kiállítás összegezte Ragályos középkor a posztkommunista Közép-Kelet-Európában (Contagious Middle Ages in Post-Communist Central Europe) címmel.
De kialakul baljós kultuszok, ideológiák riasztó egyvelege is, amelybe pogány ereklyék és vallási hagyományok tisztelete keveredik, és ezekhez szélsőséges politikai célok társulnak.
A ?ragályos középkor? azonban továbbra is velünk van, ott kísért az évente megrendezett ?Kurultáj? ünnepségeken, a pusztaszeri turulmadár-szobor avatáson, a ?keleti nyitás? hangoztatásakor.
(…)
V. EREDETKUTATÓK, HAGYOMÁNYŐRZŐK ÉS KULTIKUS TEVÉKENYSÉGEIK
ROVÁSÍRÁS. Habár számos lelet igazolja a rovásírás avar-türk eredetét, sokan ehhez új aspektusokat akarnak kapcsolni. Ennek elkötelezett művelői közé tartozik Szakács Gábor és Friedrich Klára, akik a ?Kárpát-medence birtoklására vonatkozó jogunk? tudatát kívánják ápolni gyerekeknek szervezett tanfolyamokkal, több száz fős versenyekkel és táborokkal. A házaspár szerint a rovásírás a bizonyítéka a magyarok sumér-szittya eredetének, és több ezer éves, Dunából előkerült rovásírásos leletekre hivatkozva nyilvánvalónak állítják, hogy a hun-magyar törzsek 896-ban nem első ízben jöttek Magyarország területére. Szerintük számos korábbi hódítás előzte meg a hét magyar törzsfő 9. századi megjelenését. A rovásírást ezen kívül a sumér rokonság bizonyítékának tartják, mivel a sumér képírás valóban hasonlít némiképp a rovásírásra (csakúgy, mint az összes fába és kőbe vésett primitív szimbólumrendszer).
A rovásírás napjainkra a hagyományőrző-nacionalista gondolkodás emblémája lett. Egyre több település határára kerül ki házi gyártású rovásírásos névtábla. Van, ahol az utcanevet is rovásírással tüntetik fel. Van egy olyan mozgalom is, hogy a gyerekeket rovásírásra tanítsanak. Több klasszikus művet – a közelmúltban az Újtestamentumot is – megjelentettek rovásírásos átiratban.
(tenyleg.com – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
