Rétyen büszkék a rovás hajdani tudósára, sikerült azonosítani a Rudimenta másolójának kilétét.
Februárban a Dobolyka alatt
Falvaink napi történései oly komótosan-ráérősen eregélnek, hogy a riporter csak egy-egy pillanatfelvételt tud rögzíteni. Így van ez a Dobolyka alatti község esetében is, ahol apró, a helyieknek ugyan fontosnak tűnő eseményekből áll össze a tarisznyányi maradandó esemény, s így az odapillantás is csak néhány filmkockányi Réty község kortárs történelmének színes mozijában.
Könnyebb-e a múltat vallatni?
– kérdeztük dr. Nagy Lajos nyugalmazott rétyi körorvostól, helytörténésztől, mert mintha esetében fordított lenne a helyzet: a lepergett öt évtized alatt aránylag nagy történeti időintervallumot tudott felölelni, összesűríteni, s megírni a Feketeügy menti település sok évszázadra nyúló múltját.
– Van-e még a tarsolyodban olyan anyag, amit meg kell írni, s ami ahhoz a szűk kisrégióhoz kötődik, ahol életed legszebb-legsikeresebb évtizedeit töltötted?
– Tényleg Réttyel, illetve Réty hírnevének öregbítésével foglalkoztam. Most fejeztem be egy tanulmányt Rétyi Péterről, aki annak idején hat erdélyi fejedelemnek volt számvevője. Évszázadokon át lappangó naplóját 1983-ban tette közzé a kézirat felfedezője, Maria Ursuţiu. Ezt megelőzően, 1937-ben is felbukkant a neve Jakubovich Emil budapesti levéltáros A székely rovásírás legrégibb ábécéi című kiadványában, mint olyané, aki 1671-ben lemásolta Telegdi János tankönyvnek szánt, nyomtatásra előkészített kis munkáját ?a hunok (székelyek) ábécéjéről? (amely kéziratot a székely rovásírással foglalkozók Rudimenta néven emlegettek). Másolata végére rovásbetűkkel felírta: Vége. Rétyi Péter Fogarazs. Nos, eddig csak ennyit tudtak és tudnak a rovásírással foglalkozó tudományos és autodidakta kutatók Rétyi Péterről. Én abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy véletlenül egy időben olvastam az említett két kiadványt, és hamar rájöttem, hogy az ezekben szereplő név azonos az 1621. január 30-án Rétyen született Zajzon Péterrel, aki, miután II. Rákóczi Györgytől címeres levelet nyert, s a predikátumot családi névvé emelte, Rétyi Péter lett! Hinni akarom, hogy kutatásom közzétételével Rétyi Péter bekerül a rovásírás tudományának vérkeringésébe is, mint olyan ember, akinek ismerjük születési helyét, évét, foglalkozását, érdeklődési körét, halálának dátumát, még temetkezési helyét is. (A fogarasi református templomban nyugszik, ?az piac felől nyíló ajtó ellenében, az két kőlábak között, belöl?.)
Lám, a régi időkben nemcsak a papok foglalkoztak a székely rovásírással, hanem olyan gazdasági szakember is, amilyen Rétyi Péter volt a XVII. században. Ma, amikor egyre több székelyföldi falu szélén jelennek meg a település nevét rovásírással jelölő táblák, szaporodnak a rovásírással ellátott kopjafák, úgy vélem, ennyit illik tudni Rétyi Péterről. Mi, háromszékiek, jelesül rétyiek, büszkék lehetünk, hogy évszázadokkal ezelőtt élt egy földink, aki nemcsak Naplójával hagyott üzenetet magáról, hanem ezzel a másolattal is, amely ősi műveltségünk egyik legbecsesebb emlékét, a székely rovásírás ábécéjét is tartalmazza.
(…)
(3szek.ro – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
