A ballibek olyanok, mint Móricka – mindenról ugyanaz jut eszükbe. A netadóról is a székely-magyar rovás…
Netadó és rovásüldözés
Csak hogy az elején tisztázzuk, mindkettő a “nemzeti kétharmad” unortodox lépései, ahogy a székely-magyar rovás kihúzása az Alaptörvényből, a hungarikumok közül és a Nemzeti Alaptantervből is. Sőt, a rovás nemzetközi technikai félreszabványosítához nyújtott csendes asszisztencia szintén.
Ennek ellenére a balliberális médiasegédmunkások és megmondóemberkék, de még a “zakkant bolsi milliárdos” is újra meg újra “szegény” Fideszen akarják leverni a rovásműveltség újjáéledését. De sebaj, minél többet beszélnek róla, minél inkább gyalázzák, a rovók annál inkább az orruk elé fogják tolni. Lehet megszokni nemzeti írásunk egyre erőteljesebb létét.
(Rovás Infó)
Egy jel (168 Óra)
Pedig milyen szimbolikus lett volna, ha a hatalom a nemzeti inzultáció újabb fordulóját a netadóról jó kis postai levelezés útján, sőt, esetleg rovásírásos kőtáblák bevetésével bonyolította volna le.
De aztán D. Tamás politikai fenomén, úgyis mint konzultációs biztos, jelezte: nem annyira digitális analfabéták ők, hogy egy kis internetes felméréses bulin ne tudna jót kaszálni valamelyik “közeli” emberük.
Persze az is egy érdekes fejlemény, hogy éppen D. Tamást bízták meg a nemes feladattal. Igaz, ő bizonyítottan nagy barátja a netnek. Legutóbbi közleményében például sikerült egyfelől a mélybugris kulturális regisztert használva elkövetnie egy viccesnek szánt tarrbélázást, plusz amolyan szofttálib modorban leplezte le az amerikai ügyvivőt a honi hatalom elleni konspiráció vezetőjeként. És ez a figura képviseli hazánkat az Európa Parlamentben. Na ekként is tekintenek ránk a civilizált világban.
Amúgy én annyira nem értem, hogy mit ünnepelnek a népek azon, hogy a vezér visszavonta azt az adófajtát, amit személyesen rótt ki a nemzetre mindenféle érdemi konzultáció nélkül. Merthogy se szakmai szervezetek, se telekommunikációs cégek vezetőit kutyába se vette ez ügyben. Hát most visszavonta korábbi döntését, pontosan olyan ad hoc módon, ahogy kormányozza ezt az országot jó ideje.
Hatalomtechnikailag úgy látszott jónak, ha most meghátrál. Ráadásul a csapata nem csekély politikai pr-hasznot is remélt húzni egy ilyen gesztusból, mert hát tessék megnézni, ez a leviktátorozott áldott jó vezető olyannyira a zemberek hangjának meghallója, hogy tüstént eleget tesz a nép követelésének. (Jövőre a nyolcvan feletti nyugdíjasok ingyen szörfbérletet kapnak a Tisza-tóra!)
OV pontosan azért képes ilyen rugalmasan váltani (más megközelítésben: elvtelenül köpenyeget fordítani), mert szilárd eszmei meggyőződése sohasem volt, aszerint váltogatta “elveit”, hogy politikailag miből, mennyit lehet profitálni. Így lett liberálisból később e fogalmat szitokszóként használó nacionalista, majd az illiberális izé meghirdetője. Így lett a szovjet-orosz elköteleződés elszánt ellenségéből Putyin lekötelezett barátja, és így vitte vissza az országot az orosz érdekszférába. Így lett a tandíj egykori, a népszavazás fegyverét bevető ellenzőjéből a legdiszkriminatívabb tandíjat bevezető autokrata.
A netadót sem valamiféle gazdaságfilozófia meggyőződésből akarta kivetni, hanem a költségvetési lyukakat vélte betömhetni általa.
Egyébként nem hiszem, hogy különösebben érdekelte volna, éppen hányan vannak az utcán. Viszont azt valószínűleg érzékelte, hogy ha hagyja eszkalálódni a történéseket, lehetőséget teremt egy új típusú és összetételű ellenzék zászlóbontására.
Mert akár el is jöhetett volna a termékeny pillanat a nagy felismeréshez, hogy mi minden van ennek a hatalomnak a rovásán. Végtére is egy olyan kormány vezetői akarnak obskúrus adókat kivetni, akik azt se tudják, hogy miként is jött össze a legális jövedelmüket százszorosan meghaladó értékű aranyfalú medence a gyémántberakású kacsalábon forgó kastélyuk tetején. Akikről már az amerikaiak is jelzik a világnak, hogy korrupciós index tekintetében Uganda-alsó szintjén tartanak. Akik a jövőt jelentő internetre akarnak adót kivetni, hogy a másik oldalon milliárdokat szórhassanak el a világ legostobább és legterméketlenebb projektjére, a stadionépítésre. S ha lett volna idő arra, hogy ez az elégedetlenség összekovácsolja a tüntetőket, az tényleg veszélyt jelentett volna a jelenlegi hatalomra nézve.
Szerintem a vezér leginkább ennek akarta elejét venni. S ezért visszakozott. Meg azért is persze, mert az eddig menetrendszerűen lerabolt nyugati távközlési cég megelégelte a sarcolást.
És lehet, hogy mindezzel a vezér nyert időt, ami a politikában – valuta. De a pillanatnyi taktikai győzelem nem fogja megváltoztatni a hatalom természetét. Amelynek inherens jellemzői: a rugalmatlanság, a változásra való képtelenség.
Ezért volt szimbolikus ez az egész internetadó körüli megmozdulás, ami messze túlmutat a konkrét ügyön. S arra irányítja a figyelmet, hogy mivé lesz ez az ország, ha marad ez az avítt, korszerűtlen, autoriter hatalmi berendezkedés, ami felzabálja a jövőnket.
(168 óra – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- Rovásírás ON 2
- A 168 óra rovás rémeket lát
- Jobboldalé a rovás?
- Rovás ellen az EU-guru
- Rovás – Mire jó mindez?
