Vers a rovás sorsáról

alt

Irodalomtörténeti érdekesség Balkányi Sz Lajos az 1860-as évekből származő verse, melyben a rovás viszontagságos sorsát is megénekli.

 

Hogy eltörülték a mi ősbetünket

Balkányi Szabó Lajos nevét nemigen ismerjük, pedig ugyanabban az évben született, mint Petőfi Sándor, s nemcsak ügyvéd volt, hanem költő is; és nemzetőrként szolgált a magyar forradalom és szabadságharc idején. Egész életében – mint sok más kortársát – őt is érdekelte a magyar nemzet múltja, kultúrája, leginkább régi mítoszai, hősregéi. Öt kötetben adta ki az összegyűjtött (és ahogy írja, a “világtörténelemmel egyeztetett”) magyar mondákat.

Magyar Ősmesék – Elődal, részlet (1860)

Hogy eltörülték a mi ősbetünket

El is felejték őstörténetünket.

Tündérkorunk meg, meszszebb meszszebb lejte,

S az uj irás im mindent elfelejte.

De népünk őrzé, s ajkrul ajkra adta,

Mitől részvétét a könyv megtagadta.

Ám ezredévek alszanak közötte,

Mihez viszemlékét a nép kötötte, – 

S igy nem csoda ha – ott hol már csak sejte, : –

Helyet, nevet, kort immár elfelejte, –

S ezek helytt igy szól a magyar mesélő

Hogy Operenszián tul is beszél ő, –

Igy menti hősét: hogy, hol volt? – hol nem volt? –

Azt ő nem tudja, – csak hogy az bizony volt! – 

alt

Balkányi Lajos (Wikipédia)

Nemesi szülőktől származott, kiknek Balkányban volt birtokuk. Debrecenben a református főiskolában jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották, és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult.

Népies elbeszélő költeményben énekelte meg, hogyan szerzi vissza Bojt vitéz Lehel vezér kürtjét a német császártól (Lehel kürtje). A Magyar ősmesékben a magyarok képzelt őstörténetét foglalta versekbe. Balkányi Szabó néhány dalát még a 20. században is énekelték (Káka tövén költ a ruca, Kossuth Lajos azt üzente).

(Lipták Gábor felhívása alapján – Rovás Infó)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share