A székely-magyar rovás “kazárosítási hisztizőinek” egyike Álmos sémi eredetét bizonyítja. Marton Veronika akkádosít 🙂 ?
Rovásírás nemzetiségi alapon
Immár divattá vált, hogy a rovás kapcsán röpködnek mindenféle címkék azok részéről, akiknek a rovást sikerült rúnának elneveztetni az ISO 15924 szabványban. Téves történelemszemlélettel (vagy csak inkább jobb híján) kazárosítással (alig burkolt zsidózás) illetik a székely-magyar rovás magyarországi szabványtervezetének készítőit, amit mocskolódó közleményükben is kifejtettek. A közlemény aláírói között Marton Veronikát is felfedezhetjük, aki sumér, de inkább akkád feliratok megfejtésével foglalkozik. Góbéla olvasónk elemzése kapcsán felmerül a kérdés: ki kazárosít itt, ki az, aki a sémi eredet mellett érvel? Ékírástól a rovásig.
?Félrevezető tanok? a világhálón I.
Marton Veronika: Álmos fejedelem neve az ékiratokban
(Marton Veronika eredeti tanulmánya itt).
Tudott, hogy az óbabiloni birodalom akkád – babiloni-asszír, vagyis sémi -nyelvű volt és időben Sumer bukása után következett. Dolgozatában Marton Veronika az ?Álmos? nevet a sémi akkádok ún. beszolgáltatási tábláján ismeri fel, ezzel a velük való rokonságot hangsúlyozza. Pedig a tábla nyilvánvalóan korábbi, mint az óbabiloni időszak, hiszen sumerul jól olvasható, benne a klasszikus sumer jelek fordulnak elő. Marton Veronika mégis átvette, sőt megtartotta az “óbabiloni tábla” elnevezést. Ezzel automatikusan egy “akkádosítási kísérlet” közvetítője lett, mely a Kárpát-medence vélt sémi kapcsolatát erősíti.
Marton Veronika szerint az évezredek, évszázadok folyamán az AL.LA.MU – ALAMU – ALMU – ALMU(S) – ÁLMOS változás következett be, így sikerül eljutnia AL.LA.Mutól Álmosig. Sőt, rögtön le is írja rovással nevét:
Alamu neve – székely magyar rovásírással (ábra Marton Veronika tanulmányából)
(A rovással írt Álmos név JB irányú)
Már csak az kérdés: Álmosnak és rovásírással bemutatott nevének MI KÖZE van az előbbi mezopotámiai agyagtábla feliratához?
(góbéla – Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
