Kazározás konyec - Rovás Infó

Fürdővízzel a gyereket is kiöntik, akik a kazár-fóbia miatt megtagadják onogur, ász, alán és sok más pusztai rokonnépünket. A veszély elmúlt, itt a steppei rovás.

Kazározás leple alatt előkészített rovás-Trianon

Az rovás “elkazárosítása” elleni hősi küzdelem partizánjai ellepték bulvársajtót a nyár elején, de mint minden hűhó esetén, a színfalak mögött itt is egészen másról szól a történet. Van aki már látja, van aki még mindig nem: önös anyagi és presztízs érdekek miatt rovásműveltségünk felszalámizása, rovás-Trianon van készülőben.

Egy politikai hangulatkeltés végére

Az elmúlt hónapokban a rovás szabványosításának szakmai kérdéseiről és a magyar nemzeti érdek védelméről igyekezett elterelni a figyelmet egy politikai színezetű megosztókampány a kazár összeesküvés-elméletek mentén. A valóságban ennek egyetlen célja a magyar kulturális önrendelkezés korlátozása, hogy egy tengeren túli szabványosítási érdekcsoport anyagi és presztízs érdekei sértetlenek maradhassanak – még egy ideig.

A nem példa nélküli eljárás érekessége, hogy a magyar nemzet és Magyarország jogát is megkérdőjelezi a tekintetben, hogy a Kárpátokon túli, sőt akár a trianoni határokon kívül eső kulturális örökségében található rovásemlékek írásjeleinek rendszerezését önállóan elvégezze. Szintén a magyar kulturális önrendelkezési jog támadása figyelhető meg a ?rovás?, ?székely?, ?Kárpát-medence?, stb. kifejezések cenzúrájára történő kísérletben.

Ezzel szemben a magyar álláspont nem lehet más, mint az, hogy ragaszkodik az elidegenítlhetetlen kulturális önrendelkezési jogához, hogy önállóan kialakítsa a technikai szabványosításra vonatkozó közmegegyezést a rovás íráskultúra vonatkozásában.

A mi kazárunk jó kazár…

A magyar közbeszéd egy része Kösztler Artúr (Arthur Koestler) – igazoltan téves – elméletén továbbindulva a kazározás mögött askenázikat, sőt legújabban általában a zsidóságot érti, legtöbb esetben a téma aktuálpolitikai felhangjaival együtt. Ezzel szemben a tudomány világa mind a kazár törzsszövetséget, mint a Kazár Kaganátust, valamint annak népeit illetően viszonylag mentes a populista megnyilvánulásoktól.

Jelen lista ízelítőt ad, hogy miként keveredik mégis a két szemlélet – még az elmúlt időszak ?kazározó? szereplői esetében is:

Magyarságtudományi füzetek 3 (MVSZ) – Zajti Ferenc: ?E népfajok Európában a nagy skytha-hun főtörzshöz tartoznak. Európában a nagy skytha-hun főtörzshöz tartoznak. Európában használatos nevük szerint, mint skythák, hunok, parthusok, bolgárok, avarok, kazárok, uzok, bessenyők, kunok, székelyek és magyaroknépcsoportjai ismeretesek.?

Magyarságtudományi füzetek 13 (MVSZ) – Magyar Adorján: + sajtóközlemény: ?Sajtószolgálatunk heti három alkalommal, összesen 18 részben közzéteszi Magyar Adorján összefoglalását a magyar nép etnogeneziséről, valamint a belőle elszármazott további 16 magyari, azaz rokon nép jellegzetességeiről – 8. Kazár?

Magyarságtudományi füzetek 13 (MVSZ) – Magyar Adorján: ?Előbbi a kecskebak szarvai vonalával, utóbbi pedig az emlő alakjával azonos. (Megjegyzem itt, hogy kecske szavunk ez állat székely-kazár neve volt)
Magyarságtudományi füzetek 16 (MVSZ) – Dr. Nagy Sándor: ?A hódító magyarság fajtája és nyelve: – Mivel tehát sem árják, sem semiták nem voltak a honfoglaló ősök, csak valamilyen törökfajta szakállas, bajuszos népből származhattak. Hogy hun, alán, kazár, szabir, méd vagy pártus volt-e a többség, azt 2.000 év távlatából nehéz eldönteni, nem is lehet.?
Magyarságtudományi füzetek 13 (MVSZ) – Magyar Adorján: ?A jászok közeli rokonai voltak a székelyek és a kazárok.?
Magyar Vagyok – Kiszelyi István: ?…minden ismert adat (Agathiae Scolastici, a Ravennai geográfus stb.) arra mutat, hogy a kazárok a kaukázusi szabirok, a kaukázusi onogurok, a kálizok (horezmiek) és a barszilok (bercelek) törzseiből ötvöződtek, akik viszont a “hun népek közé” tartoznak.?
Magyar Vagyok – Levédia és etelköz rovásos emlékei: ?Az elmúlt évtizedekben nagy mértékben megszaporodtak a kelet-európai “ősi magyar jellegű írást” tartalmazó régészeti leletek, amelyeknek segítségével térben és időben össze tudjuk kapcsolni a belső-ázsiai és a Kárpát-medencei írásleleteket. Nagy részük nincs még tudományosan publikálva. A – többnyire orosz – szerző e feliratokat “kazár”, “besenyő”, “szabír” vagy “protobolgár” írásoknak határozza.

3. A steppei rovás – a rovásműveltség keleti szárnya

A rovásellenes támadások tehát látszólag a steppei rovás alternatív tudományos elnevezése, a kazáriai rovás név ellen irányultak, amely dr. Vékony Gábor régész-történész munkája nyomán ismert a szakirodalomban. E probléma könnyen orvosoható, hiszen más elnevezések is használatosak erre a rováskultúrára, pl.: Volga-Don írás, nyugati türk írás/rovás, Don-Kubán-i írás. A tudomány jelenlegi állása szerint bármelyik jelző használható, de a steppei rovás elnevezés a legelőnyösebb a következők miatt:

Az eurázsiai sztyeppén széleskörűen használták:
- Volgai Bulgária (Kelet-Európa, Eurázsiai Steppe északnyugati része)
- Kazár Kaganátus (Kelet-Európa, Eurázsiai Steppe déli része)
- Minuszinszki medence (Dél-Szibéria, Eurázsiai Steppe északkeleti része)
- Achiktash (Talasz-völgy, Közép-Ázsia, Eurázsiai Steppe délkeleti része)
- Homokmégy és Alsószentmihályfalva (Kárpát-medence, a steppei népek ?végállomása?)

A legfrissebb számítógépes paleográfiai eredmények megerősítik, hogy a steppei rovás a proto-rovás és egyéb, sztyeppei íráskultúrák ötvözete, a széles rovásműveltség része

* A steppei rovás magyar vezetésű szabványosítását támogatják Dr. Hosszú Gábor BME és a Rovás Alapítvány, az MSZT 819. sz. Informatika Bizottsága, Rovás Munkacsoportjának tagjai is.

4. Már nincs akadálya a valódi munkának

A steppei rovásműveltség elnevezés – tiszteletben tartva a korábbi, illetve alternatív elnevezéseket – immáron lehetővé teszi a magyar rovótársadalom és az egyetemes rovásműveltség ?kazározás? mögé rejtett felszalámizásának megszüntetését és remélhetőleg minden érdekelt a munka és az alkotás területeire összpontosítja ezentúl az idejét és energiáját.

A rovásműveltség múltjával kapcsolatban a teljes kutatói szabadság megkérdőjelezhetetlen, de a korszerű rováshasználatban az egységesítésre irányuló felhasználói szándéknak kiemelt szerepe van. A technikai szabványosítás ugyanakkor természeténél fogva konszenzusra épül, mely folyamatot minden országban a nemzeti szabványosító testület irányítja szakmailag.

Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testület 819. sz Informatika Bizottsága létrehozta a Rovás Munkacsoportot, melynek munkájában a bizottság bármely tagja részt vehet. Ezzel a történelmi lépéssel lehetőség nyílt arra, hogy a magyar szellemi örökség részét képező teljes rovásműveltséggel kapcsolatos technikai szabványosítást a magyar rovótársadalom és a magyar szabványügyi szakma önállóan végezze el Magyarországon, Bécs vagy más fővárosok gyámsága nélkül.

(Rovás Info)

Műsorajánló: Hagyaték: Rovásírás – Újraéledő jelek