A felújított rovás alkalmazási lehetőségéről írt a Székely Nép nyolc évtizede. A kérdés ma is aktuális.
A székely rovásírás – Székely Nép 1943. december 25.
Sepsiszentgyörgy, dec. 24. A most dúló világháborúban láthatjuk, milyen döntő jelentőségű az, ha egy nemzet öntudatos A nemzet anyagi és szellemi értékeinek ismerete es megbecsülése erőt ad a küzdelemhez, kitartást a nehézségek leküzdésére és hitet a szebb jövőhöz.
A magyar faji és nemzeti öntudat erősödésének egyik örvendetes jele az is, hogy mind többen foglalkoznak a székely rovásírás feltámasztásának kérdésével. Valamennyien Egyetértenek abban,
hogy mi magyarok vagyunk talán a világon egyetlen kultúrnép, melynek van saját ősi írása, de nem használja.
Milyen büszkeséggel használják például a németek gót betűjüket, a szláv népek cyrill írásukat és a japánok jellegzetes képes írásukat. mert tudják, hogy hazájuknak ezúttal egyéni, nemzeti színezete van. Milyen büszkeséggel kellene eltöltsön minket mgyarokat az a tény, hogy nekünk is van saját ősi írásunk!
Ellenségeink mint vad ázsiai hordát emlegetik honfoglaló őseinket és elfelejtik azt. hogy saját ősi műveltségei hoztunk magunkkal, amely időrendben jóval megelőzi a nyugati kultúrát. Ma ezt a műveltséget fel is szívta Európa kultúrája — amíg érette is ontottuk vérünket — rovásírásunk is bizonyítéka annak, hogy mi is adtunk valamit Nyugatnak és kultúránkat nem csupán neki köszönhetjük.
A “felújítótt” székely rovásírás
Már van „felújított” székely rovásírás is. Minthogy az évszázadok folyamán nemcsak az élő szó, a beszéd fejlődik állandóan, hanem ennek megfelelően az írás is, az ősi írásjeleket a mai magyar beszédnek és írástechnikának megfelelően részben átdolgozták úgy, hogy ami az írásban ősi és sajátságos, az változatlanul megmaradt.
(…)
Hol alkalmazzuk a rovásirást?
Ősi hagyományunk gyakorlati alkalmazásának lehetősége első pillanatra szokatlan előttünk. Lehetnek olyanok, akik kézlegyintéssel lemosolyognak, hogy a latinbetűs írásnak akarunk „versenytársat” csinálni.
Nem akarjuk rovásírással a latin betűket helyettesíteni — ez képtelenség volna —, de ősi kincsünket végleg elfelejteni vétkes könnyelműség, őseink írását ismerni kötelesség. Idegenforgalmunk évről-évre nagyobb. Ennek jelentőségét méltatni felesleges. Gondoljunk arra, hogy a nálunk megforduló idegen mennyivel szívesebben visz emléktárgyakat haza, ha azokat rovásjegyek ékesítik. Milyen fényes bizonyíték ez ősi műveltségünk mellett a külföld előtt is!
Házunk ajtóján és kapuján levő névtáblákon, üzletek, műhelyek, orvosok és ügyvédek feliratain, újság- fejeken, magyartárgyú képeslapokon, szobrokon, emléktáblákon, egyesületeink lobogóin, magyar nőink ruhadarabjain külsőleg is hitet tehetünk magyarságunk mellett. Ezáltal környezetünk, otthonunk, egész hazunk a mai nemzetközies külsőnél sokkal magyarosabb arculatot kapna!
(Székely Nép – S. Biró László)
Felújított rovás ábécé
A fenti cikk folytatásaként a Székely Nép 1944. január 23-ai számában közlik a felújított rovás ábécét, amely tartalmazza már a latin ábécében szerelő q, x, y, w rovásjeleit is, a korszerű rovás ábécé előfutáraként.
Felújított rovás ábécé – 1944
Kapcsolódó cikkek:
