Lassan beérik a tudományos életben is a vetés: kezdik belátni, hogy a rovott leletek többsége fontos nyelvemlék is egyben.
Rovás előadás a Tudomány Ünnepén
A székelyek ősi kincse: a rovásírás
Előadás Regisztráljon az eseményre! A helyek száma korlátozott. Határidő: november 16.
- IDŐPONT: 2016. november 17., 18:00 óra
- HELYSZÍN: MTA Székház, Díszterem
- CÍM: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
RÉSZLETEK
Sokan tudják, hogy a székelyek között fennmaradt egy régi, eredetileg rovással fába rögzített írás. Az írásról és eredetéről azonban sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el. A székely-magyar rovásírás izgalmas történetének ered nyomába Róna-Tas András, aki hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, és több könyve jelent meg a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről.
Előadásában először elhelyezi rovásírásunkat a világ írásrendszerei, a különféle írástípusok, majd szorosabban az eurázsiai rovásírások között. Ezután izgalmas nyomozás következik: rovásírásos emlékeink alapján lépésről lépésre követi egészen a korai Árpád-korig visszafelé a rovásábécé változásait. Helyreállítja a 11–12. századi rovásírás ábécéjét és szerkezetét, majd megvizsgálja az írásrendszernek a honfoglalás kora előtti forrásait. Mindezek alapján kiderül, hogy a rovásírás a legrégebbi magyar nyelvemléknek is tekinthető.
ELŐADÓ: Róna-Tas András nyelvész, orientalista
KAPCSOLATTARTÓ: MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály (telefon: +36 1 411 6321)
(mta.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- ELTE – Rovás előadás 9-10 (Róna-Tas András előadása – videóval)
- Rovásírás a Tudomány Ünnepén
- MTA kontra Tar Mihály – 1903
- MTA: magyar nevek és a rovás
