Csíkszentlélek templomának oldalára felkarcolt betűépítmények értelmezéséhez kaptunk egy tudományos igényességű dolgozatot olvasónktól.
A csíkszentléleki lelet
A csíkszentléleki templom falán lévő lelet különleges abból a szempontból, hogy a magyar történelem egyik érdekes epizódjáról adhat tanúbizonyságot. Véleményem szerint a jel, nem írás, hanem egy ábra. Méghozzá egy kettős kereszt, abba beleírva pedig két, ?V? alakba mutató pálca.
Véleményemet arra alapozom, hogy az Orosz Orthodox Egyház napjainkig aktívan használ egy ehhez drasztikusan hasonló jelet. A jel a bűnök feletti győzelem szimbóluma, ennél fogva a szerzetesek ezt hordják ruhájuk alatt. Az ún. nagyfogadalmú szerzetesek pedig ruhájukon is [1. ábra].
A templom építése a XIV. századra tehető [1], ez közvetlenül az Árpád-ház kihalását követő időszak. Köztudomású, hogy árpád-házi királyaink jó kapcsolatokat ápoltak mind Bizánccal, mind a Kijevi Russzal. I. Andrásnak, Könyves Kálmánnak, II. Gézának kijevi, I. Gézának, IV. Istvánnak, IV. Bélának bizánci felesége volt, illetve magyar hercegnők is beházasodtak ezen országokba. A hercegnők kíséretéhez sokszor szerzetesek is csatlakoztak. Ezek a szerzetesek gyakran hegyoldalakban kiképzett üregekben éltek, Budapesthez legközelebb ilyen példa a Szent Mihály-hegy. [2]
A XIV. században az Anjouk hatalomra kerülésével a keleti szerzetesség is visszaszorult. Amennyiben megszűntek korábbi kolostoraik, elképzelhető, hogy az országban vándorolva lassan továbbálltak más, orthodox hitű vidékek felé. Ebben az esetben ilyen vándorszerzetesek készíthették a templomra a jeleket.
Az ábra [lásd: 2. ábra] szimbolikája a mai pravoszláv hagyományban [3]:
I? ?? ?? ?? Jézus Krisztus Győz (középen).
??? ??I? ??? ???? Isten fia a dicsőség királya (a kereszt vízszintes szárán).
? – A ?K? az orosz ?????, lándzsa (kopja) szó kezdőbetűje, a Krisztus testét átszúró római katona dárdájára utal. A ?T? az orosz ??????, pálca (nádpálca) szó kezdőbetűje, mely a keresztfán lévő Jézusnak nyújtott ecetet jelképezi.
? – ? – Az orosz ?????? ?????? ?????? ?????? kezdőbetűi. Jelentése: az első(szülött) megfeszítésének helye (egyházi szlávul).
? – ????? ???????? azaz Golgota hegye.
? – ?????? ???????? azaz Ádám feje (középütt pedig egy koponya).
Üzenete pedig, alulról felfelé ?kiolvasva?: Az első emberpár bűne a halál, mely a Golgota hegyén ér véget. Krisztus szenvedései (kereszt, ecet, lándzsa) legyőzték a halált. Azaz Jézus Krisztus kereszthalála eltörölte Ádám bűneit.
A csíkszentléleki lelet összes ábráján szépen látszik a kettős kereszt, egyiken a Golgota hegye is. Kettőn és Rumi Tamás rekonstrukcióján látszik a nádpálca, rajta az átszúrt ecetes szivaccsal. Mind a három leleten látszik a római katona lándzsája.
Csíkszentléleki templom külső oldalán található orthodox egyházi szimbólum
Ezek alapján azt a következtetést vonom le, hogy a lelet erre járó, XIV. századi pravoszláv szerzetesek munkája. Véleményem szerint a rovás értelmezés elvethető.
Elméletemet gyengíti, hogy a keleti ikonográfia szerint a lándzsa a bal, az ecetes szivacsot tartó pálca a jobb oldalon található. A jelenlegi ábrázolások elsöprő többsége így mutatja. Meg kell vizsgálni, hogy a középkorban is ennyire szigorú volt-e ennek ábrázolása, vagy véletlenszerűen hol egyik, hol másik oldalon jelent meg ez a két tárgy. Mindenesetre az Athosz-hegy csúcsán látható Golgota-kereszt fordítva mutatja (3. ábra, a felirat, és az alsó ún. András-kereszt dőlése alapján megállapítható, hogy ez a ?főnézete? az ottani keresztnek), lehetséges, hogy korábban (vagy más területeken – pl. Görögország) máshogy is ábrázolják-ábrázolták.
Ahhoz, hogy elméletem bizonyítást nyerjen, a következők megvizsgálása szükséges:
A templom mely részén található az ábra? Amennyiben a gótikus (XIV. századi részen), akkor az elmélet az első próbát kiállta. Figyelembe véve a keleti szerzetesi hagyományokat, a jeleknek vagy az oltár két (külső) oldalán, vagy a déli oldalon kell legyenek. (A gótikus részen, az oltár külső oldalán vannak – a szerk. megj.) Ha aszimmetrikus (pl. csak az oltár egyik oldalán), akkor feltételezhető, hogy másik irányban is található egy hasonló ábra (vagy már megsemmisült).
Amennyiben a barokk részen (vagy a gótikus részen, de bizonyíthatóan egy későbbi korból származik – pl. csak a meszelést érinti, és alatta van még egy réteg), akkor a XIV. századi keletkezés értelem szerint nem lehetséges. De ebben az esetben is fenntartom a véleményem, mert valahonnan erre tévedt, román szerzetesek is készíthették (ehhez további vizsgálat szükséges, hogy akkor és ott voltak-e román betelepülések). Illetve meg kell vizsgálni, hogy az örmény egyház alkalmazza-e ezt a jelet, ha igen, akkor örmény eredet is feltételezhető.
Létezik-e valamilyen forrás arra nézve, hogy a XIV. sz-ban pravoszláv szerzetesek járhattak erre? Ha igen, akkor az erősíti, ha nem, az gyengíti a feltételezésemet.
Más olvasat kizárása. Ha létezik más, megalapozott, indokolt olvasat, az az elméletemről bizonyíthatja, hogy téves. Ha nincs, akkor véleményem szerint elfogadható a fenti gondolatmenet.
Ábrák:
- ábra: Nagyfogadalmú szerzetesek ruhája a szentpétervári Vallástörténeti Múzeumban http://azbyka.ru/forum/blog.php?b=914
- ábra: Golgota-kereszt
- ábra: A Golgota-kereszt az Áthosz hegy csúcsán (google earth programról).
Források:
[1] Wikipédia, Csíkszentlélek
[2] http://barlanglakas.uw.hu/a.htm
[3] Az ún. golgota-kereszt szimbolikája
(Rovás Infó – Lengyel László)
Kapcsolódó cikkek:
