Immár harmadik alkalommal, az idei évben is rovásos helynévtáblákat avattak több településen a nemzeti gyásznap rendezvényein.
Gyöngyös
A Jobbik Gyöngyösi Alapszervezete székelyrovásírás helységnévtáblát avatott a 3-as számú főúton, ezt továbbiak követik majd – összesen hat – a város különböző bevezető szakaszain.
A tábla avatási ünnepségén részt vett a Jobbik elnöke, Vona Gábor is, aki arra emlékeztetett: a szomorúság mellett szükség van reményre is, hinni kell abban, hogy Magyarország feltámad. Arról is beszélt: meg kell akadályozni, hogy a magyarok elvándoroljanak az országból, s hogy a föld külföldiek kezére kerüljön.
Gyöngyös rovástábla avatás (eredeti beszámoló)
Cegléd gyarapodó rovástáblái
Cegléd újabb rovásírású helységnévtábláját avatta fel, és Trianonra emlékezett a Jobbik. Az eseményre meghívták Hegedűs Lóránt református lelkészt, aki szerint a több mint kilencven évvel ezelőtti folyamat tovább tart. Beszédében kifejtette, az új földtörvény sem tudja megmenteni a magyar termőföldet, amit ha hazai tőkések szerezhetnek meg először, később tőlük külföldiek teszik rá a kezüket.
Cegléd újabb rovásírású helységnévtábláját avatta fel, és Trianonra emlékezett a Jobbik. Az eseményre meghívták Hegedűs Lóránt református lelkészt, aki szerint a több mint kilencven évvel ezelőtti folyamat tovább tart. Beszédében kifejtette, az új földtörvény sem tudja megmenteni a magyar termőföldet, amit ha hazai tőkések szerezhetnek meg először, később tőlük külföldiek teszik rá a kezüket.
“Nem magunknak ástuk, hanem idegen kezek a sírt, amiben az országot temetni akarták, akarják” – fejtette ki beszédében Hegedűs Lóránt, aki úgy fogalmazott: az ország megcsonkítása a háttérhatalom műve. A lelkész szerint Trianon, majd a párizsi békeszerződés, az szomszédos országokkal megkötött alapszerződések és végül az uniós csatlakozás is mind az ország szuverenitása ellen tett lépések, amihez asszisztálnak a bábkormányok. Összefogásra buzdított, hogy jövőre olyan kormánya legyen az országnak, amely nem szolgálja ki a külföldi érdekeket. Hegedűs Lóránt úgy látja, a földmoratórium lejárta után kevesebb, mint egy év múlva az ország döntő része, a termőföld Izrael kezébe kerül.
Hegedűs Lóránt a rendezvényen úgy fogalmazott: “A székely-magyar rovásbetűkkel kerül kiírásra Cegléd városának neve a település határában, hiszen ezzel mi jelezzük, hogy birtoklevelünk szerint ez a mi földünk, ez a mi hazánk, ez a mi örökségünk. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós tudta, külső revízió nem létezik belső revízió nélkül”.
A Jobbik országgyűlési képviselője, Korondi Miklós elmondta, minden trianoni megemlékezéskor újabb és újabb ilyen helységnévtáblát avat a Jobbik. ” A mai napon már az ötödik rovásírásos helységnévtáblát avatjuk Cegléden, mely az avatás után Cegléd város tulajdonába fog kerülni, ugyanis mindig a jobbikosok vásárolják meg nem kevés pénzért, de az avatás után Cegléd város tulajdonába fog kerülni.” A tábla a “több ezer éves magyar múltat” idézi és hirdeti. A rovásírás a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának egyik jelképévé vált és egyik kulcsa lehet a magyar nemzettudat helyreállításának és megőrzésének – összegezte a Korondi Miklós. Hegedűs Lórántot, a nemzet lelkészeként kérték fel, hogy mondjon beszédet a Trianoni évfordulón, illetve kérje Isten áldását a rovástáblára.
(Ctv.hu – eredeti cikk)
Csobánka
Még május folyamán avatták fel a település Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábláját. A Pilisben egyre több több település csatlakozik a mozgalomhoz.
(Kuruc.info – eredeti beszámoló)
Kapcsolódó cikkek:
