Czégényi Dóra jegyzi a rovásírás értelmezését a romániai Adatbank.ro portálon. A jelenkori alkalmazás ismertetése sajnos teljesen hiányzik.
Rovásírás: (eredeti cikk itt)
“A Kárpát-medencében felbukkant leletek rovásábécéi a kelet-európai rovásírások csoportjához tartoznak. Az ide sorolt rovásemlékek közös jellemzője, hogy – a számos olvasati javaslat ellenére – nincs általánosan elfogadott, biztos megfejtésük. Két nagy ágra oszthatók: az egyik a székely rovásírás, a másik az avar időkből származó. A kutatók a területi érintkezés és néhány betű (alaki, talán jelentésbeli) hasonlósága alapján feltételezik, hogy az avarkori ábécék és a székely írás között rokonság áll fenn.”
A fenti idézettel kezdődik a szócikk, mely kitér a székely rovásírás neve, eredete, jellegzetessége, használata mellett a történetére is. A rovás történelme azonban mintha véget ért volna 20 évvel ezelőtt – pedig az igazi újjáéledés pontosan akkor kezdődött csak!
Rovás Info vélemény:
A szerző által is válogatásnak mondott szakirodalmat és szerzőit, valamint a vázolt elméleti kérdéseket illetőleg a különböző rovásirányzatok majd bizonyára elvitatkozgatnak. Ennek megítélése más lapra tartozik.
Ami viszont mindenképpen hiányolható egy ilyen szócikkből – azok után, hogy nagyon helyesen megállapítja “kelet-európai (???) ábécék közül az egyetlen, amelynek ismerete nem szakadt meg” – az pontosan a jelenkori használat. Pedig ez legalább olyan fontos, mint a múlt kutatása. Ha nem fontosabb. Az elmúlt 20 év, de főleg az utolsó 2 év hatalmas változásokat hozott a használatban, ami a jelenkor most már százezres nagyságrendűre tehető rovói számára a modern alkalmazásokban (könyvkiadás, számítógép-használat, köztéri feliratok, etc) jelenik meg.
Célszerű lenne mindezeket megemlíteni egy ilyen szócikkben, melyhez az információk és hírek megtalálhatók többek között portálunkon is.
Kapcsolódó cikkek:
