Nemrég a TimeOut nevű utazási blogon Marcus Hanke csodálkozik rá a székely írásra … Romániában?
Sokan kérdőjelezik meg a székely-magyar rovás használatának létjogosultságát – mondva, hogy a vllág a nyelvi egységesülés (értsd: az angol nyelv és a latin betűk használata) felé tart. Itt egy bizonyíték arra, hogy a világ számára “rejtélyes és misztikus” írás szolgálatot tehet a nemzetnek, felhívhatja létére a figyelmet. Pontosan úgy, ahogyan egy rovásos helységnévtábla felkeltette egy “nyugati” érdeklődését, aki legalább annak utánajárt, hogy ez bizony székely írás … nem pedig dák.
Utazás Romániába – Európa “vadkeletébe” – írta Marcus Hanke (az eredeti itt található angolul)
Misztikus eredetű nép
Ismét dél-nyugati irányba fordulva belépünk a székelyek vidékére, ahogy ők magukat nevezik. A legláthatóbb jele létezésüknek a magyar nyelv használatának elsődlegessége. Nem meglepő, hogy magyar kisebséget találunk Romániában, hiszen az ország határos Magyarországgal és hosszú történelmi kapcsolatokkal rendelkezik vele. De a magyarok jelenléte itt, az ország közepén nagyon meglepő volt. Valójában azonban a székelyeknek semmi köze nincs a magyarokhoz, hanem sokkal régebbi történelmük van, mely még a szakértők között is vitatott.
Az egyik kapaszkodó lehet a fura kinézetű írás egy-egy útjelző táblán, melyek a teuton törzsek és a vikingek rúnáira emlékeztetnek. De mi közük van a magyaroknak a vikingekhez? Az égadta világon semmi. Rövid kutatás eredménye hasonló ABC-khez vezet, melyeket a főniciaiak használtak a történelmi időkben, s melyek Közép-ázsiába is átkerültek. Így a korai türk népekhez is, melyekből később a hírhedt hunok, majd az oszmán törökök is kifejlődtek. Ők is ezt az írást használták.
Az útjelzéseket a barátom Harry (Wildwux at www.viermalvier .de) készítette, én magam nem találtam meg őket.
Lehetséges, hogy a hunok maradékait találtuk meg, akik a 4. században érték el Európa keleti határait, s akik az egész régi világot pánikba és kétségbeesésbe taszították, mikor Attila király vágtázó harcosai megjelentek? Vagy a székelyek más népek maradékai, melyek Közép-ázsia számtalan népének olvasztótégelyéből kerültek ide, s maradtak fenn azon a helyen ami ma Románia közepe?
Rovás.info vélemény:
A nyelv az önazonosság legfontosabb eleme, az írás pedig annak képi megjelenítése. A fenti cikk tárgyi tévedések sokaságát is tartalmazza, de a lényeg, hogy “nyugati” utazó szemében a székely-magyar rovás léte elindította a gondolkodást, a kutatást és elmélkedést. Olyannyira, hogy a rovást ábrázoló képet akár még más forrásból is beszerezze. A székelyeket pedig az alapján ítéli a magyaroktól különböző népnek, hogy bizony más az írásuk. Mennyire elcsodálkozik majd a derék Marcus, ha egyszer Magyarországra tévedve a rovásfeliratok sokaságával találkozik! És lehet, hogy le fog neki esni a legfontosabb: hogy egy nép és egy ország vagyunk.
Kapcsolódó cikkek:
