Szomszédok között terjed a jó szokás. A lajosmizsei rovás helységnév-táblával egy napon avatták a közeli Tass településen is a táblát. Egykori tudósítás.
Rovás helynévtábla – Tass
A lajosmizsei rovás helységnév-tábla avatása után alig fertályóra maradt, hogy a táblaavatás résztvevői időben Tassra érjenek, ahol már izgatottan várták őket. A türelmetlenségre meg is volt az oka Csík Józsefné polgármesterasszonynak, hiszen néhány perc múlva már a Falunapot kellett a település központjában lévő szabadtéri színpadnál megnyitnia. Ezért a megszokottól eltérő módon bevezető ünnepi beszéde után vette át a székely zászlót a kezdeményező Gubacsi Istvánnal (Tassi Helytörténeti Egyesület) és leplezte le a 11. hazai rovásfeliratos táblát. A rovástörténeti emlékeztető, szavalat, Bence atya református tiszteletes imája és áldása, Vesztergám Miklós tárogatójátéka csak ezután következhetett.
Lajomizséről többen is átjöttek, közöttük Zsigó Viktor és felesége, hogy osztozzanak tassi nemzettársaik örömében. Őt annyira fellelkesítette a kettős táblaavatás, hogy csatlakozva a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte és a Forrai Sándor Rovásíró Kör által felvállalt mozgalomhoz, a Magyarok Szövetsége tagjaként javasolni fogja minden olyan településnek, ahol már működik a szervezet, hogy szintén állítsanak rovásfeliratos helységtáblákat! Ha ez valóban országos méreteket ölt, akkor megvalósulhat a kiváló szobrászművész, Fadrusz János álma, mely szerint:
“És minden magyar büszkén, fönndobogó szívvel fogja az idegennek mutatni a rovott felírást és magyarázni, hogy őseink évezredeken át ezekkel a betűkkel írtak!”
(Aranytarsoly)
Kapcsolódó cikkek:
