Művészetek és a rovás

alt

A rovásírás mozgalom a múlt század elején bontakozott ki, akkor is ugyanúgy közéleti kérdéssé vált, mely végül a művészekre is hatott.

A rovásírás és a művészetek

A rovásírás újjászületéséhez vezető hosszú és rögös útról tartott előadást Mandics György írástörténész a Kecske utcai szokásos előadássorozat keretében 2013. február 13-án.  (…)

A Temesvárról érkező Mandics György Róvott múltunk című könyvét ismertette. Ács Margit – aki a háznagyi teendőket látta el – az előadót polihisztorként mutatta be: matematika?fizika szakos diplomával rendelkezik, az írástörténetről szóló tudományát az 1981-ben megjelent Az írás kialakulásának rejtélye című könyvében csillantotta meg első ízben, amit az 1987-ben napvilágot látott Rejtélyes írások című kötete követett. Ács Margit szerint a szépirodalom sem áll távol tőle, amit ékesen bizonyít, hogy a romániai forradalomban született élményeit három kötetben dolgozta fel. Széles körű tehetségére jellemző, hogy a tudományos-fantasztikus műfajban is otthonosan mozog. Alaposságát pedig hűen tükrözi, hogy a háromkötetes Róvott múltunk című könyvében 15 ezer, e témában megjelent cikkre, és tucatnyi könyvre támaszkodott.

alt

Rovásfeliratos Tuhutum szobor, Zilah (1902)

Mint az Mandics György előadásából kiderült, a rovásírás újrafelfedezése 1902. szeptember 22-éhez köthető, ugyanis ezen a napon leplezték le az erdélyi Zilahon azt a Fadrusz János által készített Tuhutum-emlékművet, amelynek a tetején turulmadár állt, oldalait pedig rovásírás díszítette. A pesti sajtónak köszönhetően minderről az emberek a másnapi híradásokból értesültek. Az ezt követő négy hónap során több mint kétszáz cikk született a rovásírás ellen, s mellett.

A vita lényege: nagyon sokan kétségbe vonták a magyar rovásírás létezését. A tagadók szerint a magyar rovásírást egy középkori csaló találta ki, minden bizonnyal Mátyás király korában. Ezen az állásponton volt a Magyar Tudományos Akadémia is, melynek tudósai a leghatározottabban tagadták a magyar rovásírás létezését. Akik azonban ezt vallották, azok határozottan vitába szálltak a tudós társaság álláspontjával. Nézetüket a vita nyomán mind nagyobb számban előkerülő bizonyítékok is alátámasztották.

A polémia a művészetre is nagy hatást gyakorolt, hiszen – a tagadásra adott válasz gyanánt – egyre több alkotó kezdte felhasználni a rovásjeleket. A sort Csontváry Kosztka Tivadar, Boromisza Tibor és Káplár Miklós nyitotta, majd B. Szabó András és Darázs József következett. Mandics György előadásából kiderült, a prózaírók is felhasználták a magyar rovásírást. Kós Károly 1909-ben a szerelme számára egy példányban kiadatott egy könyvet, amelyben rovásírással rótt szövegek is vannak. Ezt a könyvet később többször is újranyomták, természetesen már nagyobb példányszámban. De Móricz Zsigmond is tudott rovásírni. Az avantgárd költő, Nagy Péter pedig rovásírással írja alkotásait – hangzott el Mandics György előadásán.

(mma.hu – eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

Előd sípálya - rovással
Rovástábla - Megyék versenye