Úgy tűnik, hogy a rovásos helynévtáblák – mint oktatási, ismeretterjesztési eszközök is – beváltják a hozzájuk fűzött reményeket.
A rovás jelene és jövője
A Művészetek Háza Gödöllő a házigazdája az Új Magyarországért Fejlesztési Terv keretén belül megvalúsuló, a “megtartó képességet” segítő közösségi programoknak. Ezek egyike a rovásról szóló előadássorozat a Rovás Alapítvány szakmai irányításával. Ennek keretén belül a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban osztályfőnöki óra keretén belül 4 osztály is bepillantást kahatott – többek között a rovással foglalkozó előadásokról.
A rovástábla hatása
A tájékoztatókon a múltidéző rováspálcák mellett a korszerű helynévtáblák makettje is a szemléltető eszközök között található, s ehhez fűződik egy érdekes tapasztalat. Míg a gimnáziumi osztályokban a rovásról szóló minimális ismeret általában 40-50%-os volt (ennyien hallottak már róla, vagy ismerik), a rovástábla makettjének felismerése meglepő módon 70-80% körüli eredményt hozott. Igaz, a többség nem tudja még elolvasni a táblákat, de az egységes kialakítás (szín, nagyság, elhelyezés) miatt felismerték azokat.
Az idei évben kihelyezett majd 350 egységes kárpát-medencei székely-magyar rovásos helységnévtábla a közútjaink jól felismerhető és megszokott elemei lettek, nagy lépést téve nemzeti írásunk iránti figyelem felkeltésében.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
