Rovásírásos különlegesség található az interneten: András Tibor festő és grafikus művész alkotása: rovásírásos Miatyánk.
Szakrális művészetben nemzeti írásunk
A Miatyánk közel 60 változatban, nyelven és írásban készült el, amelyek grafikai alkotások is egyben. András Tibor (1921-2000) festőművész, rajztanár az 1982 – 83-as években elsősorban a Ráday utcai Református Kollégium, a Pannonhalmi és az egri Liceumi könyvtár anyagainak felhasználásával gyűjtött össze. Székely rovással és viking rúnákkal is elkészítette.
Fia, András Ferenc az alábbi írást továbbította részünkre. Részlet András Ferenc kiállítás megnyitó beszédéből. Elhangzott 2002. 10. 27-én a leányfalui református templom alagsorában.
András Tibor Miatyánk imagyűjteménye
Apám András Tibor festőművész Budapesten született 1921-ben és az évezred végén, 2000-ben hunyt el. A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső és Bernáth Aurél tanítványa volt. Munkássága felöleli a XX. század második felét. Sokoldalú művész volt, többféle stílusban alkotott. Azok közé a művészek közé tartozott, akik még megtanultak festeni, akik nélkülözhetetlennek tekintették a mesterségbeli tudást. Sok mai művész elsősorban egyéniség akar lenni, ki akar tűnni, valami eredetit szeretne alkotni, és távol áll tőle a hagyományok, régi mesterek iskolájának folytatása. Apám ezzel szemben jó képeket akart festeni, mert határozott elképzelése volt arról, hogy milyen a jó kép, milyen a jó művészet. Ez talán ezért volt így, mert korosztálya még rendíthetetlenül hitt bizonyos erkölcsi alapelvekben. Ez a korosztály még jó ember akart lenni és nem jó fej. Miképp az értékkövetés volt a vezérfonala a mindennapi életben, azonképpen az értékek továbbvitele volt a hitvallása a művészetben. Ez nem jelenti azt, hogy távol állt tőle a modernség vagy az absztrakt művészet. Épp ellenkezőleg. Úgy gondolta, hogy az absztrakció egy fejlődési folyamat eredménye lehet csak.
Szívesen másolt, szeretett betűt írni, sokat foglalkozott az ókori és a távol keleti művészetekkel is. A művészethez alázattal közelített. Ebben is szemben állt sok kortársunkkal, akik megdöbbenteni akarnak bennünket, és nem jobbá tenni. Apámat egész életében két nyugtalanító gondolatkör foglalkoztatta: a magyar nemzeti sorskérdések, és alapvető vallási, filozófiai problémák. A két kérdéskörre adott válasz nem független egymástól, ha valaki gondolatilag következetes, logikus akar maradni. Sokat beszélgetett nagyapámmal arról, hogy segíti-e az erdélyi magyarok fennmaradását a vallási sokszínűség? Ő ugyanis erdélyi származású és unitárius vallású volt.A hetvenes évektől kezdődően tanulmányozta a Miatyánk különböző nyelvű változatait, és még az utolsó években is foglalkozott vele. A hosszú évek alatt összegyűjtött több mint hatvan különféle nyelvű írást, és ezeket lemásolta, majd otthon megrajzolta. Egy nyelvnek többféle változatára is rátalált, és sokszor nehezítette munkáját, hogy a régi imakönyveket nagyon nehéz volt elolvasni.
Felkereste a Szent István Társulat könyvtárát, a református Ráday Kollégiumot, de volt hogy az utcán állított meg egy külföldi diákot, hogy el tudná-e mondani hazája nyelvén a Miatyánkot.
(Miskóci Ráró gyűjtése)
Kapcsolódó cikkek:
