Történelmi összehasonlítás. Száz éve a kazár rokonságelmélet mellett harcolt a nemzeti történettudomány, ma pedig műnemzetiek burkolt zsidózása a kazározás.
Kazározás 100 évvel ezelőtt
Az elmúlt hét egyik parodikus eseménye volt, amikor a “Magyar Kultúra Napján” az egykori Magyarok Világszövetsége mai romjain szert ültek 🙂 a rovás jelenkori használatát tönkre tenni igyekvő szellemi szegénylegények. A saját démonjaival elkeseredetten küzdő társaság szakmai cselekvőképtelenségét ismételten nyílt-burkolt zsidózással oldotta fel, amire egy későbbi cikkben még részleteiben kitérünk.
Addig is ajánlunk egy több szempontból érdekes 1914-es cikkrészletet az Index.hu újraközlésében. Egyrészt dr. Sebestyén Gyula által képet kapunk a székelyekkel kapcsolatos akkori tudományos közgondolkodás egyik szeletéből, amely úgy tűnik, hogy sokkal prózaibb volt, mint manapság. Másrészt pedig megtapasztalhatjuk egyes szavaink közéleti másodjelentésének változásait is.
Ugyanis míg mára a “kazározás” egy arrogáns politikai szubkultúra nyelvhasználata miatt sajnos többnyire észnélküli zsidózást jelent, addig száz éve a “kazár” még egy történelmi népnév volt. Azoké a türköké, melyekkel akkor többek között a székelyeket, palócokat is rokonították. Ezt az elméletet még pl. Magyar Adorjánnál is megtaláljuk, aki a székelyek legközelebbi rokonának a kazárokat tartotta.
Az alábbi cikken keresztül a székely eredetmítosz taglalásán túl bepillanthatunk a rovás száz évvel ezelőtti megítélésébe is, miután felszínre került néhány középkori rováslelet. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a rovásnak semmi köze nincs a rúnákhoz. Ennek tudatában rendkívül szánalmas, hogy tarsolylemezbe bújt szemfényvesztők még ma is a rovás germánosításán ügyködnek.
(Rovás Infó)
Leleplezett fölfedezők – a székelység kazár eredete (Index.hu)
A múlt héten hírt adtunk Müller és Babinger német tudósok ?fölfedezéséről?, amely szerint a székelyek azonosak a kazárokkal.
Ma hazaérkezett Budapestre Sebestyén Gyula dr. nemzeti múzeum igazgató, aki elmondotta: Mindazt, amit a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelent Keleti Szemlében a két német tudós felfedezés gyanánt előad, ő már rég megállapította és munkáiban közzé is tette.
Ezek után érthetetlen a Keleti Szemle szerkesztőinek, Kunos és Munkácsi akadémikus uraknak az eljárása, hogy a magyar tudományos körökben már ismert eredményeket, melyek éppen magyar tudósnak a megállapításai, két német professzor felfedezéseként visznek a hazai és külföldi közönség elé a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány pénzén.
Tudósítónknak az ügyről Sebestyén Gyula dr. így felelt:
? Az a német nyelvű cikk, amely a Keleti Szemlében napvilágot látott, felettébb meglepett. E poliglott magyar vállalat föladata volna, hogy a magyar nemzet eredetével, is kialakulásával foglalkozó összehasonlító nyelvészeti és néprajzi tudomány magyar eredményei a külföldnek, a külföldi eredményeket pedig Magyarországnak közvetítse. Mivel ilyen őstörténelmi eredményekben dúskálni nemigen lehet, az említett folyóirat két tudós szerkesztője nagyon megörült annak, hogy a bajor Babinger Ferenc és a porosz Müller Konrád a székelyek titokzatos eredetét számunkra megfejtette. A tárgy fontosságánál fogva cikkük tartalmáról a magyar hírlapirodalom is tudomást szerzett.
Az oka a meglepődésemnek, hogy amit a két német tudós atyáskodó fölénnyel, sőt gúnyolódva nekünk, magyaroknak elmond, nem újság, nem eredeti tudományos eredmény, mert az utolsó ízig megtalálható az én könyvemben.
Sebestyén dr. könyvet írt a Székelyek neve és eredete, egy másikat pedig a Székely-avar kapcsolat emlékei címen. A magyar honfoglalás mondái című millenniumi díjjal jutalmazott két kötetes művében a hun-székely mondákat a székelyek eredetének megfejtésével kapcsolatban tudta megmagyarázni. Erről szólt az akadémiai és a Kisfaludy Társaság-i székfoglalója is.
? Kutatásaim ereménye, hogy a határőrt jelentő török eredetű székely néven az Árpád-kori latin krónikák két hozzánk csatlakozó népet említenek.
A hódolók közül a nyugati csatlakozók a dunántúli avarok, a keleti csatlakozók, Csaba népei pedig azonosak azokkal a kazár-törököktől elszakadt kabarokkal, amely Bíborbanszületett Konstantin hiteles följegyzése szerint a hét honfoglaló törzs mellett nyolcadikként szerepelt., s a honfoglalás idején már a székelyek haditörvénye szerint szerepelt, idegen nyelvű volt, majd elmagyarosodott és határőrző, vagyis székely lett.
Hozzá fog-e szólni a dologhoz az igazgató úr valamely tudományos fórum előtt is? – kérdezte tudósítónk.
? Mivel a két fölöttébb figyelmetlen magyar szerkesztő által közölt cikk illetéktelen kioktatásban részesít bennünket, ezt a keleti Szemlében is visszafogom német nyelven utasítani.
Erre persze itthon azt fogják mondani, hogy nem tapintatos dolog komoly német tudósokat magunkra haragítani. Kérem, azok már úgyis haragszanak.
Babinger úrnak én fejtettem meg az 1515. évi rovásírásos magyar nyelvemléket és én szállítottam egész értekezésre terjedő történelmi adalékot.
A würzburgi tudós aztán német nyelven akart mindent nyilvánosságra hozni, én ebbe nem mentem bele. Bemutattam dolgozatát az Akadémiában, azután kiadtam magyarul a mi Etnográfiánkban, végül a német szöveget is szárnyára engedtem az Ungarische Rundschauban. Nos, hát ez az oka, hogy az én kedves német tudósaim a rovásírásos ügy után a székelyek eredetét már maguk akarták megfejteni németül – és nélkülem.
(Index.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
