“Népek ősze – 2014”. Az EU-ba és nacionalista tagállamaiba zárt őshonos közösségek küzdenek az elnyomás ellen – kulturális téren is.
Nyelv és kultúra
A nemzeti közösségek önazonosságának legfontosabb elemei, melyek minden elnyomó rendszer első célpontjaivá válnak a ma is – Skóciától Katalónián át Székelyföldig. A katalánok elnyomása évszázados folyamat volt, melynek lassan végnapjait éljük. A gyarmatosító Spanyolország hanyatlásának és a katalán nemzeti ébredésének minden pillanata tanulságos lehet a magyar nemzet létküzdelme szempontjából.
De fordítva is igaz a megállapítás és van, amiben a katalánok figyelme irányul magyarokra, székelyekre. Ez pedig az íráshasználat témaköre, hiszen a magyarság az egyetlen nemzet Európában, aki még funkcionálisan – nem csak nemzeti szimbólumként – használja saját írását. Bár Belső-magyarországon és az elcsatolt országrészekben még mindig üldözik a székely-magyar rovást, a korszerű mindennapi használatának robbanásszerű fejlődését meggátolni már nem tudják. Ez példaként szolgál minden írástudó európai nemzeti közösség számára a kulturális önrendelkezésér vívott harcban.
Népszavazás Katalónia függetlenségéről
Mégis lesz “véleményfelmérés” a katalán függetlenségről, miután az EU és Spanyolország mindent megtett a demokratikus jogok gyakorlásának megakadályozására. Korábban már Artur Mas katalán kormányfő aláírta azt a rendeletet, mely szerint november 9-én népszavazást tartanak Katalónia függetlenné válásáról. – ?Szavazni és dönteni akarunk, és most már megfelelő keretünk is megvan ehhez” – idézte Mas szavait az El País.
A rendelet szignózása nem meglepetés, hiszen a kormány felől érkező nyomás ellenére a katalán kormányfő a skót referendumhoz hasonló népszavazáson akar dönteni a spanyolországi tartomány jövőjéről.
Marino Rajoy kormányfő már korábban megígérte, hogy minden erejével megakadályozza az alkotmányellenesnek tartott népszavazást, ám Katalónia meg fogja tudni tartani a referendumot, ami hivatalosan nem is népszavazás, hanem népi konzultáció, így nem is kötelező érvényű.
A kormányfő azonban várhatóan nem hagyja annyiban a dolgot, és a hírek szerint jövő hét elején rendkívüli ülést hív össze, sőt állítólag kész az alkotmánybíróság elé vinni az ügyet. Szakértők szerint a kérdés most az, hogy a spanyol kormány milyen messzire hajlandó elmenni a konzultáció megakadályozása érdekében.
