Rovástáblák avatása lesz ma és holnap. Szinte a virágokkal együtt bújnak elő a rovástáblák is a földből tavasszal. Beszámolókkal firssítve.
A tavalyi évhez hasonlóan, idén is márciusban kezdődtek a táblaállítások Kárpát-medenceszerte. Remélhetőleg az idei évben sikerül elérni országosan a 10%-os lefedettséget az egységes székely-magyar rovásos helynévtáblákkal.
Szakács Gábor avat rovásfeliratos táblát (ugyanitt már voit avatás 2011 július 8-án).
Szegedi Csanád avat Hun-magyar rovásírásos helynévtáblát. Rendezvény helye: Bokod felőli bejövő úton.
Hun-magyar rovásírásos helynévtábla ünnepélyes felavatása Szegedi Csanáddal. Rendezvény helye: Pápa – Külső-Győri úti MOL benzinkútnál.
Újabb székely-magyar rovástáblát állított a Jobbik Magyarországért Mozgalom Pápai Alapszervezete, a Pápaiak a Nemzetért Egyesület és a Hit Pajzsa Nemzeti Egylet ma délután. A helynév-táblát Erőss Bulcsú jobbikos önkormányzati képviselő és Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője leplezték le a Külső-Győri úton.
Szegedi Csanád az alkalmon arról beszélt, hogy a székely-magyar rovásírás olyan kultúrkincse a magyarságnak, amelynek megtartása nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar nemzet a mai globalizált világban és az Európai Unióban is megőrizhesse identitását. Az európai parlamenti képviselő megemlítette, az első rovástáblát még 1990-ben állították Székelykeresztúron, ma pedig már Magyarország-szerte közel 400 rovástábla hirdeti a magyarság megmaradását. Szegedi Csanád elmondta, a Jobbik felkarolta a rovástábla-missziót, mely 2010-ben indult azzal a céllal, hogy az emberiség egyetemes kulturális örökségének részét képező magyar nemzeti írást népszerűsítse és mindennapi használatát elősegítse. A képviselő bízik abban, hogy nemzeti kultúrkincsünk méltó helyére kerül, és az idő előrehaladtával egyre több fiatal megismeri a magyar rovásírást.
– Amikor az Európai Unió részéről ilyen komoly támadások érik hazánkat, igenis fontos az, hogy két lábbal álljunk a földön, kihúzzuk magunkat és azt mondjuk, büszkék vagyunk a múltunkra, büszkék vagyunk a jelenünkre. Azt szeretnénk, hogy a 21. század nyertese legyen a magyarság, ehhez pedig hozzá tartoznak azok a világméretűnek számító ősi kultúrkincsek, mint az anyanyelvünk, vagy a székely-magyar rovásírás – tette hozzá a Szegedi Csanád.
Kapcsolódó cikkek: