Ünnepi táblaavatások

alt

Nemzeti ünnepeink idején hagyománnyá vált a rovásos helynévtáblák avatása, idén is anyaországi és kárpátaljai helyszínen. Sajnos Debrecen a méltatlan politikai gáncsoskodás színtere. Ünnepi különcikk – frissítve.

 

Március 11. – Mezővári

Márciusban újra kezdtük….. avagy rovásírásos helységnévtábla avatás Mezőváriban

A 2011. márciusában megkezdődött szép hagyomány hála Istennek töretlenül folytatódik Kárpátalján. Büszkén jelenthetem, hogy ma, 2012. március 11-én újabb rovásírásos helyiségnévtáblával gazdagodtunk, sorrendben a negyedikkel. Így elmondhatjuk, hogy Beregszász, Mezőgecse és Bene után, immár Mezőváriban is áll 6000 éves írásműveltségünk ékes bizonyítéka, a Rovás Alapítvány egységes helyiségnévtáblája.

altAz ünnepség a mezővári református templomban kezdődött, ahol az istentiszteletet követően Szondi Miklós tartott rövid betekintést a rovásírás világába a gyülekezetnek. Az istentiszteletet követően kivonultunk a helyiségnévtáblához, hogy ünnepélyes keretek között felavassuk azt. Sajnos az időjárás nem fogadta kegyeibe mezővári lakosságát, akik szép számban voltak jelen az eseményen, hiszen az egész avatás alatt szakadt a hó, s márciushoz képest meglehetősen hideg volt. 

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Gyüre Csaba parlamenti képviselő úr, Zán Fábián Sándor a beregszászi egyházkerület püspöke, mezővári polgármestere, Szondi Miklós, Kovács Dezső irodavezető, valamint a Rovás Alapítványt e sorok írója képviselte. 

Elsőként a község polgármestere fejezte ki örömét a rovásírásos helyiségnévtábla állítással kapcsolatban, megköszönte a táblaállításhoz nyújtott mindenfajta segítséget a község valamennyi lakosának, valamint Kovács Béla EP képviselő úrnak, kinek jóvoltából az egyik tábla ajándékként került a község tulajdonába. A Rovás Alapítvány üdvözlő sorait, a Rovás Alapítvány kárpátaljai képviselőjeként magam adtam át a táblaavató közösségnek.

Ezt követően Zán Fábián Sándor emlékeztette a lakosokat, hogy ez a tábla nem csak örömmel és büszkeséggel kell eltöltse az itt élő embereket, hanem kötelezettséggel is jár. Legyenek méltóak mindig hozzá, magyar szellemben neveljék a felnövekvő nemzedéket, s aki elhalad a tábla mellett mindig  legyen büszke rá, hogy egy olyan nemzethez tartozik, amelynek ősi írásműveltsége van.

Gyüre Csaba parlamenti képviselő beszédében buzdított, hogy merjünk magyarnak lenni, felvállalni a magyarságunkat, s a rovásírásos helyiségnévtábla állítás egy nagyon fontos lépés a magyar megmaradáshoz vezető úton. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezendő magyar kormányok remélhetőleg tartalommal töltik majd ki a magyar állampolgárságunk tényét.

Ezt követően sor került a tábla leleplezésére, ami a szakadó hóesésben nem kis feladatnak bizonyult… A rendezvény záróakkordjaként a KRISZ együttest hallgathattuk meg, aki csodás énekükkel emelték az esemény színvonalát. Az avatóünnepség a székely, valamint a magyar Himnusz eléneklésével ért véget.

(Rovás Info – Váradi Viki – eredeti cikk)

Sajtóvisszhang:

 

Március 13. – Debrecen-Józsa: áll a rovástábla, de ki tudja, meddig?

Amint arról a Dehir.hu is beszámolt, a Józsai Turul Egyesületet kérte a város hozzájárulását a tábla kihelyezéséhez, amit azonban nem kapott meg. Kósa Lajos a februári közgyűlésen úgy indokolta a döntést, hogy a rovásírásos helységnévtábla nem illik bele a város jelképrendszerébe, majd hozzátette, hogy ennyi erővel cirill betűkkel vagy lovári cigány nyelven is ki lehetne írni a város nevét.

Az engedélyt egyébként nem a város, hanem az utat kezelő Magyar Közút Zrt. adja ki, legtöbb esetben szinte automatikusan. Előfordul azonban, hogy a  cég feltételeket szab, így történt ez a józsai táblaállítás kapcsán is. Horváth József, a Közút kommunikációs vezetője a Dehir.hu-nak elmondta, a józsai táblaállításhoz azzal a feltétellel adták ki a hozzájárulást, hogy ahhoz Debrecen városa egyetértő nyilatkozatot ad ki. A város azonban ezt megtagadta.

A Magyar Közút kommunikációs vezetője kérdésünkre kedd délelőtt úgy nyilatkozott, amennyiben engedély nélkül állítják fel a táblát, felszólítják az egyesületet, hogy 5-60 napon belül bontsák azt el. Ha ez nem történik meg, a Közút munkatársai teszik ezt meg, a költségek pedig a Józsai Turul Egyesületet terhelik.

A táblát mégis felállították a kezdeményezők Józsa Hajdúböszörmény felőli végén. A kedd esti ünnepélyes leleplezésen Kulcsár Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, hogy egyeztettek jogászokkal, és arra a következtetésre jutottak, hogy jogszerűen állítják fel a táblát.

Ugyanakkor a Jobbik országgyűlési képviselője hozzátette, ha kapnak ilyen felszólítást, a törvény szerint járnak majd el. A leleplezést követően a helységnévtáblát Mohácsi László református lelkész áldotta meg.

Kulcsár Gergely az avatást megelőző rendezvényen azt is bejelentette, hogy a közeljövőben Debrecen minden bevezető útjánál kezdeményezik a rovásírásos helységnévtáblák felállítást.

(Dehir.hu – eredeti cikk)

 Kapcsolódó cikkek:

Március 15. Buzsák 

Egységes kárpát-medencei rovástábla állítása – külön cikkben számolunk be róla.

Március 17. Kozármisleny – 15:00

A Jobbik Kozármislenyi Szervezetének szervezésében avatták fel a Pécs melletti település rovás helységnév tábláját szombaton. Az eseményen részt vett a település polgármestere és dr. Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő. Az ünnepi beszédében a polgármester kiemelte, a Jobbik tavaly előtt a településen Trianon emlékművet állított, most pedig rovás táblával tette szebbé a kisváros utcaképét. Ez is jól mutatja, hogy a pozitív kezdeményezések elé nem állít akadályt a városvezetés. Az országgyűlési képviselő elmondta, csak az a nemzet lesz naggyá, amely tisztában van múltjával, annak kultúrájával, s ezt méltóképpen ápolja is. A Jobbik és a Rovás Alapítvány kezdeményezésére most már országszerte több ezer helyen hirdetik a táblák, hogy ezen a földön magyar emberek élnek, nem leszünk gyarmat, a magyar föld nem eladó.
 
Baranya megyében Mohácson és Harkányban a Jobbik kezdeményezésére állnak már táblák, valamint Komlón, Hosszúhetényben és Martonfán helyi civil kezdeményezésnek köszönhetően kerültek kihelyezésre.  A Jobbik célja Baranyában, hogy ne csak a települések nevei, hanem a jövőben utcanév táblák is készüljenek rovással, valamint a Baranya megyét jelző közigazgatási tábla mellett is kerüljön kihelyezésre rovás megyenév. A Jobbik ezen felvetésére a megyei közgyűlésben a közgyűlés elnöke, egyszerűen le cirill betűzte a rovás helységnév táblákat.
 
A Rovás Alapítvány elkészítette a Bibliát rovás fordításban, melyet a múlt hónapban személyesen Benedek pápának adott át az alapítvány képviselője. Céljuk az, hogy az írásjelet nemzetközi írásjel minősítésben is bevezessék. Baranyában április 26-án a megyeszékhelyen kerül sor a következő helységnév tábla avatásra, melynek vendége Szegedi Csanád EP képviselő lesz.
 
Kiss Gábor, A Jobbik Kozármislenyi Szervezetének elnöke, megyei alelnök
 
alt

(Kozármisleny.info – eredeti cikk)

Sajtóvisszhang:

 

Kapcsolódó cikkek:

Share