Az augusztus 20-i ünnepségek sorában felavatásra került 13 településen 44 egységes kárpát-medencei rovástábla és két településen fatábla. Képes beszámolók.
Szent István napi rovástáblák – Beszámoló
Az ünnepi alkalomra tovább bővült az egységes székely-magyar rovásos helynévtáblák sora. Sok helyszínen a határontúli magyar testvértelepülések képviselői részt vettek az avatáson.
Az N1 híradó összefoglalója az augusztus 20-ai táblaavatásokról (2011-08-26)
Alsózsolca
2011. augusztus 19-én 18 órakor újabb rovástábla avatásra került sor, ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolcán. Az ünnepségre szép számban megjelent helyi lakosok számára, elsőként Brünner István, a Jobbik Alsózsolcai Szervezetének elnöke olvasta fel, a Rovás Alapítvány, erre az alkalomra küldött levelét, majd mondta el gondolatait.
Beszéde végén kiemelte, hogy a táblaállítás is bizonyíték arra, hogy az alsózsolcai magyarokban is él a hit, a remény, hogy a magyarság a történelem kitörölhetetlen részeként több mint ezer év után, még legalább ezer évig birtokolja majd azt a földet, melyet a Jóisten neki rendelt. A versekkel tarkított, felemelő ünnepségen beszédet mondott Kun Ágnes a Magyarok Szövetsége részéről, és Szilágyi László, független önkormányzati képviselő. A tábla leleplezését követően, azt Tar Sándor, alsózsolcai református tiszteletes szentelte fel és áldotta meg.
Alsózsolca rovástábla avatás összefoglaló
Alsózsolca rovásos helynévtábla megáldása
Alsózsolca rovásos helynévtábla ünneplők
Dévaványa
Ma délután (2011.08.21) 3-kor felavatták Dévaványán a Körösladányi út végén az ország 81. rovásos helységnévtábláját. Az ünnepségen tartott beszéden megemlítették, hogy az első rovástáblát Székelykeresztúron, Dévaványa testvérvárosában állították fel, még 1990-ben. Az ?ünnepség? félórás lehetett, és a székelykeresztúri küldöttséggel együtt kb. 35-40 fő vett részt rajta.
Rovástábla leleplezése utän, Dévaványa (Képen: Papp Tibor Dévaványa polgármestere és Erdős Csaba)
Sajtóvisszhang:
Dunakeszi
Kőrösi Csoma Sándor Dunakeszin lévő szobrán az alkotó, Szervátiusz Tibor rótt jelekkel írt üzenetet. Így a rovásos tábla már nem lehet újdonság a helyiek számára.
Dunaújváros
Az első dunaújvárosi rovásírásos helységnévtábla felavatására került sor augusztus 20-án, szombaton délelőtt, a Jobbik szervezésében.A Budapest felől az Óváros felé, a külső benzinkútnál a városba érkezők a volt szovjet laktanyánál immár nemcsak latin-, hanem székely-magyar rovásírásos tábláról is jelzést kapnak: elérték a település határát, a többi rovásírásos táblát pedig a jövő héten helyezik ki a város valamennyi bejáratához. A Jobbik révén így Dunaújváros is csatlakozott a mozgalomhoz, amely rovásírásos helységnévtáblák állítását tűzte célul. A rendezvényen több hagyományőrző civil szervezet, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a gárdisták, a Jobbik dunaújvárosi, pusztaszabolcsi és más környékbeli szervezeteinek, illetve ifjúsági tagozatának aktivistái és néhány érdeklődő vett részt. Egy rendőrautó is jelen volt, a benne ülők az egyik bekötőútról figyelték a békésen zajló eseményeket.
Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi önkormányzati képviselője mellett Árgyelán János megyei elnök és Szegedi Csanád EP képviselő is részt vett a székely-magyar rovásírásos helységnévtábla avatásán. A lovas hagyományőrzők és a gárdisták vezetésével, karikás ostor cserregtetés mellett (néhány riasztó bekapcsolt a durrogásra) a családi házas övezetben tett rövid felvonulás után a táblánál gyülekeztek, majd az ünnepi beszédek után Szegedi Csanád és Pintér Tamás leleplezte a latin betűs helységnévtábla közelében felállított, szabványos, de rovásírással készült közúti táblát.
Pintér Tamás szerint ha nem is egy hajóban, de egy nagy közös flottában, ugyanazokon a vizeken haladunk, egyazon cél felé. A székely-magyar rovásjelek nem csupán egy abc, hanem egy rendszer, amely a magyar szellemi örökség további részeivel is kapcsolatban van, új ismeretek megszerzését, nyelvünkön keresztül a magyarul történő gondolkodást teszi lehetővé. A székely-magyar rovásírás megismerése és használata nemcsak hagyományápolás, hanem a nemzet összetartozásának megjelenítése is, támpont a magyarság megújulásához. Meg kell tanulni, használni kell a rovásírást, mert az út a magyar rovásműveltségen keresztül vezet.
Árgyelán János arról beszélt, hogy támadások érik a Jobbikot e kezdeményezése miatt, és bár nem is vártak mást az ultraliberálisoktól és szélsőbalosoktól, de azt elvárták volna, hogy legalább nézzenek utána, mennyire szerves része a rovásírás a magyar kultúrának. ?Az olyan nekünk, mint az amerikaiknak a Függetlenségi Nyilatkozat, mint az egyiptomiaknak a hieroglifák, mint az angoloknak Stonehenge. Mi tudjuk, a rovásírás mit képvisel és azt szeretnénk, hogy legyen része mindennapjainknak! Ünnepeljük az újonnan felavatott táblát, Dunaújvárost, a helyi szervezetet, amely Pintér Tamás segítségével, összefogás révén felvállalta a magyar kultúra képviseletét, a nemzeti érdek megnyilvánulását.? – mondta.
Szegedi Csanád örömmel köszöntötte a résztvevőket az immár sokadik rovásírásos helységnévtábla felavatásán. Mint mondta, miskolci lévén pontosan tudja, milyen az, amikor megbélyegeznek egy várost, hogy az ?vörös?, holott az ottani nemzeti érzelmű emberek a legjobb hazafiak. Örömét fejezte ki, hogy ahogy Sztálinvárosból Dunaújváros lett, úgy csatlakozott a közösség a nemzeti elkötelezettségű városok táborába, pedig itt már azzal is gúnyolódtak, hogy cirill betűkkel kellene kiírni a város nevét.
Sipos László, a Rovás Alapítvány képviseletében arról beszélt, hogy a székely-magyar rovásírás összefogja a Kárpát-medencei magyarságot, a hunoktól-szkítáktól Árpád népén át máig összeköt bennünket, ami pedig nem ebből a tudásból ered, az szétválasztja a nemzetet. A rovásírás a közös többszörös, amely összeköt. (A Rovás Alapítványról a www.rovas.info honlapon olvashat többet.)
A rovásírásos helységnévtábla állítás az ősök emlékének tiszteletére és a jövő megbecsülésére tett gesztus. A rendezvény a Székely Himnusz eléneklésével ért véget.
Fejér megyében mind több településen avatnak rovásírásos helységnévtáblát. Június 4-én Kajászón, augusztus 20-án Ercsiben, Dunaújvárosban, Nagylókon, Hantoson és Székesfehérváron avattak egy-egy táblát, és hamarosan Polgárdi és Soponya is csatlakozik a mozgalomhoz – tudtuk meg Árgyelán Jánostól. Pintér Tamás arra adott magyarázatot, miért nem fából faragott tábla készült, mint amilyenek a Duna túloldalán állnak pl. Tass, Szalkszentmárton határában. A cél a figyelemfelkeltés volt, mondta, azért választották a hagyományos közúti tábla formát, de a későbbiekben szeretnének – székely kapuval együtt – felállítani fából faragott helységnévtáblákat Dunaújváros bejáratainál.
(Mezőföldi élet – Koczka Kata – eredeti cikk)
Dunaújvárosi rovástábla avatók (infodunaujvaros.hu)
Dunaújváros rovástáblája
Sajtóvisszhang:
Hegyháthodász:
2011. augusztus 21-én került sor Hegyháthodász Községi Önkormányzat szervezésében a település székely-magyar rovással írt helységnévtáblájának avatására. Az eseményre a nemzeti ünnepünk alkalmából tartott rendezvény részeként került sor.
Az ünnepség a település iskolás gyermekeinek műsorával indult, akik Szent István és az államalapítás, valamint az új kenyér ünnepének történetét adták elő, versekkel színesítve.
Ezt követően Dervalics Roland polgármester szólt az ünneplő közönséghez, aki Szent István művét méltatta. Kifejtette, hogy szemben a napjainkban zajló trenddel, nagy királyunk nem tagadta meg származását, az általa véghezvitt európai integráció nem járt nemzeti értékeink és érdekeink feladásával. Az az örökség, amelyet őseink hagytak ránk, a Szent István óta eltelt ezer év alatt sem ment feledésbe, s napjainkban újra kezdjük felfedezni ősi műveltségünket.
A polgármester megköszönte a Rovás Alapítvány áldozatos munkáját, melynek eredményeként egységes megjelenésű rovásos helynévtáblákkal találkozhatunk szerte a Kárpát-medencében, és felolvasta az Alapítvány által küldött üdvözlő levelet. Kiemelte továbbá, hogy az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan országszerte 14 településen avattak rovással írt helységnévtáblát.
Ezt követően Bana Tibor országgyűlési képviselő, a Jobbik megyei elnökének ünnepi beszéde következett, aki a hagyományok ápolását és a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta. Megemlítette, hogy Vas megyében ez az első rovásos helynévtábla, azonban rövidesen több másik településen is hasonló táblákat avatnak.
Ezután Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő, a Jobbik alelnöke szólt a közönséghez, aki ismertette a Jobbik által felkarolt rovástábla-állítási misszió eddig elért eredményeit. Bíztatta a település lakóit, hogy mindig büszkén tekintsenek az újonnan elhelyezett táblára, s az emlékeztesse őket páratlan örökségünkre. A beszédeket követően került sor a rovással írt helységnévtábla avatására.
A hegyháthodászi rovástábla a meglévő helynévtábla alatt kapott helyet (mert az út önkormányzati tulajdonú!)
Keszthely:
Szegedi Csanád EP képviselő és Zakó László megyei elnök részvételével az a Páhoki, a Hévíz és a Tapolcai úton helyezték ki a táblákat. Selmeczy Zsuzsa, a csoport elnöke elmondta: teljesítették céljukat, már mind az öt bevezető úton rovásírás jelzi Keszthely nevét.
Keszthelyi rovástábla avatás Ruzsics Ferenc polgármesterrel
A Keszthelyi TV felvétele a rovástábla avatásról
Wass Albert versével köszöntötték a megjelenteket Keszthelyen, az alsópáhoki út bevezető szakaszán, ahol rovásírásos helységnév táblaavatást tartott a Jobbik Keszthelyi Alapszervezete. Nem ez az első alkalom, hogy a Jobbik Keszthelyen ilyen táblát állít, hiszen a fenékpusztai úton és Gyenesdiásnál már avattak ilyen táblát.
Ruzsics Ferenc polgármester mellett az esemény vendége volt a táblaállítási mozgalom kiötlője, Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, Európa Parlamenti képviselő, aki augusztus 20-án, Fejér megyében hét táblát avatott.
?Mi azt ígértük 2011-ben, hogy 100 táblát fogunk felavatni, hála a jó Istennek, hogy eddig 200 táblát avattunk fel?ebben a globalizált világban a magyarságnak semmi más esélye nincsen, minthogy visszatérni az ősi kultúrához, a hagyományainkhoz.? – hangzott el Szegedi Csanádtól.
Zakó László, Zala megye Jobbikos országgyűlési képviselője köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy ezt a tábla egy figyelmeztető, intő tábla, amely feladatot ró ki a polgárokra. ?A Magyar Állam szellemisége megköveteli mindenkitől, hogy ezt a magyar ősi kultúrkörbe tartozó rovásírást megőrizze.? – mondta el az országgyűlési képviselő.
A három tábla közül egy már megkapta helyét a páhoki úton, a másik kettő Hévíz és Gyenesdiás felől köszönti majd a Keszthelyre érkezőket. A táblákat Kuti Géza református lelkész áldotta meg. Selmeczy Zsuzsanna vezetésével a Jobbik Keszthelyi Alapszervezete az öt táblával elérte célját, de már további terveik is vannak, mégpedig hogy az alsóbb rangú bevezető útvonalakhoz is helyeznek el táblát.
(Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV – eredeti cikk TV felvétellel)
Sajtóvisszhang:
Kunszentmárton:
Kunszentmárton rovásos helynévtábla avatók
Nagylók:
Nagylók rovástábla avatás
Piliscsaba:
A táblaavatást a Jobbik piliscsabai szervezete bonyolította le, amelyen a meghívott vendégeken kívül részt vett a Rongyosok Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Szent László Tagozata, akik a díszőrséget biztosították.
Díszőrség a piliscsabai rovástábla avatáson
Soponya:
Soponyai rovásos helynévtábla avatók
Székesfehérvár:
Veszprém felől Székesfehérvárra beérve láthatja a szemfüles autós azt a rovásírásos helységnévtáblát, amelyet augusztus 20-án avatott a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A székely-magyar rovásírással készült tábla egy abból a hétből, amelyet a megye többi településén is ezen a napon avattak fel. Látható Hantoson, Soponyán, Nagylókon, Dunaújvárosban, Ercsiben és Polgárdin is ezzel az írásmóddal feltüntetett helységnévtábla, de hamarosan Székesfehérvár több területén is jelzik majd rovásírással a városrészeket – árulta el Mező Balázs, a Jobbik városi elnöke. Az eseményen Árgyelán János megyei elnök és Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője is részt vett.
Árgyelán beszédében kifejtette: a rovásírás a magyar kultúra gyöngyszeme, amelyet nem szabad hagyni elveszni, s a cél az, hogy a mindennapok részévé tegyék ezt az ősi írásmódot. Szegedi Csanád azt reméli, néhány éven belül Magyarország 70-75 százalékába eljuttatják a rovásírásos táblákat, s innentől már csak egy ugrás lesz megjeleníteni azt az oktatásban, a mindennapokban.- A 21. század nemzeti ébredése ez, amikor vissza kell térnünk ősi gyökereinkhez is – hangsúlyozta a képviselő. Sipos László, a Rovásírás Alapítvány elnöke pedig elmondta: ezen a napon összesen 14 településen van helységnévtábla avatás, de az, hogy Fejérben egyszerre hét helyen, egyedülálló.
(FMH.hu – eredeti cikk)
Székesfehérvár rovástábla avatás filmek
Székesfehérvári rovástábla avató közönség, a Csóri úti táblánál.
Fából készült táblák:
Tompa
Faragott naprozettás rovástábla Tompán
Komló
Augusztus 20-án, ünnepélyes keretek között, ökomenikus áldás kíséretében avatták fel Komló új, rovással írt helységnévtábláját. Városunk negyvenkettedikként csatlakozott a 2003-ban, Csíkszeredán indult táblaállító mozgalomhoz. A táblákat – a hivatalos ajánlásnak megfelelően – egyszerre helyezték ki a városba vezető utak mentén. Az Erdélyi Kör kezdeményezésére, ökomenikus szenteléssel egybekötött ünnepség keretében avatták fel Komló fából készült helységnévtábláját.
A Pöndöly Néptáncegyüttes bemutatóját követően Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítója, elnöke, rovásírás kutató, a naphoz illő külsőségek között, a székely zászló kíséretében adta át Komlónak a helységnévtáblát. Az ünnepségen Polics József polgármester köszöntő szavait, valamint az ökomenikus áldást követően leplezték le az alkotást. (A táblák Kovacsics Vilmos fafaragó művész munkái – a szerk.) A szónok, beszéde után nemzeti szalaggal átkötött kenyeret vehetett át az eseményt szervező Erdélyi Kör tagjaitól.
A rendezvény a Székely Himnusz eléneklésével zárult.
Sajtóvisszhang:
Folytatás következik:
Ezen kivül még több helyszínen volt táblaavatás az augusztus 20-ai hétvégén, melyekről folyamatosan beszámolunk.
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
