Közúti rovástábla – történelem

alt

A Rovás Alapítvány által ajánlott egységes rovástáblák formai és műszaki megoldásai már korábban is felmerültek. Most ezeket a történeti előzményeket mutatjuk be.

Történelmi áttekintés

A székely-magyar rovás közúti alkalmazásának története napjainkban vált izgalmas közéleti témává, de a táblák készítése és felállítása nem most kezdődött.

Székelykeresztúr – 1990:

Aalt világ első ismert székely-magyar rovásos közúti településnév-tábláját 1990-ben, Székelykeresztúron állították fel (a Székely Ifjak).

Ez a tábla csak rövid ideig állt, azonban korát megelőzve nem fából, hanem fémből készült, festett betűkkel. A rovásbetűk kialakításakor a faragott betűformát vették alapul, így az ívelt vonalból álló betűk is szögletessé váltak. .

A településen nemcsak ez a tábla hirdeti a székelyek ősi írását, hanem Székelykeresztúr főterén ma is áll a község nevét megjelenítő, rovásbetűkből összerakott szobor, amely szintén fémből készült. Székelykeresztúron mindig élénken érdeklőtnek a rovás iránt, hiszen honlapunkat (rovas.info) Erdélyből másodikként innen nézegetik legtöbbet, ezzel a megemlékezéssel is tisztelgünk úttörő munkájuk előtt. A tábláról az egyik ma ismert fényképritkaságot Sólyom Ferenc készítette, még 1990-ben.

A táblaállítókról is előkerült egy másik fényképritkaság. A történetről itt olvashat még:

alt

Székelykeresztúr rovástábla állítás, 1990. június 2. 
Jelen voltak: Barabás István, Balazs David, Peterfi Attila. Fotó: Molnár Lehel.

Székelyudvarhely – 1998:

A alttelepülés határában lévő fémtáblán több nyelvű felirat köszönti az arrajárókat: román, magyar (latin és rovásbetűkkel), német. További táblák állítását Szász Jenő, Székelyudvarhely egykori polgármestere állíttatta 1998-ban.

Csíkszereda, 2003. június 21.: Quo vadis Székelyföld? Konferencia Zárónyilatkozatából:

“Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is.”

Szováta – 2008: Egykori tudósítás a Magyarszo.com oldalról:

“2alt008. január 5-e óta Szováta három bejáratánál ősrégi székely rovásos tábla hirdeti a település nevét és lakóinak kilétét. Tóth Ferenc tanár, a helybeli Totart Alapítvány vezetője rótta és helyezte el a táblákat.

Január 5-e óta Szováta három bejáratánál ősrégi székely rovásos tábla hirdeti a település nevét és lakóinak kilétét. Tóth Ferenc tanár, a helybeli Totart Alapítvány vezetője rótta és helyezte el a táblákat.
Tóth Ferenc hónapokkal ezelőtt levélben fordult a helyi tanácshoz a település nevének rovásos megjelenítéséért. Az önkormányzat válaszában megígérte, hogy a közeljövőben határoznak az új helységnévtábláról. Tóth Ferenc három hónapban határozta meg a maga számára a ?közeljövő?-t. Január első napjaiban a képen is látható táblával köszöntötte az új esztendőt.” (magyarszo.com)

“Múlt héten (2008. január második hetében) az Országos Útügyi Igazgatóság eltávolította Szováta parajdi és sóváradi kijáratánál felállított székely rovásírásos helységnévtáblákat. A táblákat Tóth Ferenc tanár, a helybeli Totart Alapítvány vezetője rótta és helyezte, az önkormányzat döntése ellenére. Péter Ferenc polgármester szerint a helységnévtáblák felállítása törvénytelen volt, hiszen azok méretéről, feliratáról törvény rendelkezik és engedély szükséges elhelyezésükhöz.” (polgarinfo.hu)

A szovátai tábla képi és műszaki koncepciója pontosan ugyanaz, mint a Rovás Alapítvány által ajánlott tábláké. A felirat piros, a keret zöld színű, a fehér háttérrel együtt így kiadja a magyar trikolor színeit. Jóllehet az útjelző táblák világába illeszkedik, de a betűtípus a faragott betűket idézi fel!

Budapest – 2010 június:

altAz első fémből készült közúti rovástábla avatása Budapesten. “A képen az árpádföldi tábla látható. Kovács Péter polgármester és Szakács Gábor ünnepélyesen, a Székely Zászlóval avatták a táblát, a képet Kurucz Péter készítette.

* A fenti táblaavatás fényében máig érthetetlen Szakács Gábor folyamatos “kritikája” a közúti “pléhtáblák” ellen…

 

Bugac – 2010 augusztus:

Azalt árpádföldi fémtábla elkészültével egyidőben a Rovás Alapítvány már egy éve új koncepción dolgozott a táblaállítások megkönnyítése érdekében, a mai jogszabályi, műszaki lehetőségek figyelembevételével. A Rovás Alapítvány által javasolt megoldás alapján készült táblák közül a bugaci került felállításra először az út mellé. A celldömölki és rákóczifalvai táblák is már előkészületben voltak.

Share