Az 1993-ban készített Magyarságtudományi füzet ismerteti azt a rovás ábécét, ami magyarázatot ad a húsz évvel későbbi tankönyvi hibára.
Dr. Dörnyei László: Magyarságismeret I.
A füzetben feltüntetett rovás ábécé a Nikolsburgi ábécét veszi alapul, de a mai hangjelölést igyekszik visszaadni. Ahogy a tegnap bemutatott munkafüzet példán itt is csak az A/Á és az E/É hangzópárok kerültek jelölésre, úgy, hogy az E és É hangra azonos jelet ad. De mindjárt megmutatjuk, hogy valójában ugyanarról az ábécéről van szó.
Dörnyei László által közreadott rovás ábécé (1993)
Ami még figyelemreméltó, hogy ugyanúgy gyakorlati útmutatást ad a tanulónak: azaz írja le a nevét rovással. Valójában ez az 1993-as ábécé ad magyarázatot arra, miért lett hibás a húsz évvel később megjelent tankönyvi ábécé – látszólag értelmetlenül kezdődik S-sel és R-rel végződik a betűk felsorolása.
Történelem munkafüzet (2013)
A megoldás az, hogy a szerkesztő az 1993-as háromsoros ábécét egyetlen helyen kettévágta, így lett belőle 4 rész, amit aztán a tankönyvben már sikerült rossz sorrendben két sorba összerakni:
Az 1993-as rovás ábécé feldarabolása
A tanulság az, hogy a 2013-as tankönyvszerző az 1993-ban (is) közzétett rovásábécét hasznosította újra, a névátrovás feladattal együtt. Ez sajnos arra mutat, hogy sokat nem foglalkoztak vele, ha nem nyúltak volna hozzá, akkor jobban járt volna mindenki: a szerzők, a tanárok és legfőképpen a tanulók.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek: