Legyen-e “székely nemzetiség” Magyarországon? Az alárovás szempontjából érdekes következménnyel járhat.
Honos népcsoport lehet a székely
Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Jelenleg 13, a magyar állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja.
Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét.
Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
(mihir.hu – eredeti cikk)
Rovás Infó kommentár
Tegyük fel, hogy lesz új nemzetiségi besorolás, 14.-ként a “székely nemzetiségű” kerülne be a törvénybe. Technikai, adminisztratív következménye kedvező lenne a rováshasználat szempontjából, hiszen így már lehetővé válik a székely-magyar rovás aláírás hivatalos használata. Eddig azért (is) utasították el az Okmányirodákban a rovás használatát, mert az nem volt az nemzetiségi írás. Így állt elő az a faramuci helyzet, hogy görög, cirill, örmény írással lehet aláírni, de a magyar nyelvhez tartozó székely-magyar rovással már nem. Ez a kreált probléma biztosan megszűnik Magyarországon, ha nemzetiség lesz a székely. A meglévő személyi igazolvány igénylő lapokat (PDF) tehát így kell kitölteni a róni tudó “székely nemzetiségű” magyar állampolgárnak:
Ennek az lesz az előnye, hogy az Okmányiroda az aláírást lesz kénytelen elfogadni, ha rovással van, ahogy most egy nemzetiségi igazolványon ma is szükséges kellék a saját írás használata:
A nemzetiségi személyigazolvány több írásrendszer betűit is tartalmazhatja
(okmány-minta)
Másik a rovástáblák helyzete: eddig ugyanis nem lehetett a meglévő latin betűs helynévtábla alá szerelni a rovástáblát, mert a Kresz vonatkozó előírásai csak a nemzetiségi nyelven való feliratozást engedélyezte. Így tehát ugyan magyar nyelvű lesz továbbra is a nemzetiségi nyelven kihelyezett felirat, de az már rovásfelirat lehet.
Ennek következményeként minden településen, ahol “székely nemzetiség” él, igényelhetik – közpénzből természetesen – a nemzetiségi rovástáblájukat.
Ha más lehetőség nincs, akkor ezzel a nemzetiségi kérdéssel törvényerőre kerülne Magyarországon a rovás használata, mert akkor a nemzetiségi iskolákban rovást (is) kell oktatniuk. A lehetőségek a rováshasználatot illetően határtalanok – ha már nem képesek az Országgyűlésben a magyar törvényhozók sem az Alaptörvényben, a Nemzeti Alaptantervben, de még a Hungarikumok közé felvenni a rovást. Vajon ugyanők megszavazzák-e a székelyek felvételét a nemzetiségi listára?
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek: