Egy mátraaljai kis zsákfaluban, Bodonyban él egy fiatal fazekas házaspár, kiknek kerámiáit az ősi szkíta-magyar művészet motívumai és székely-magyar rovásos szövegek díszítik.
Rovás a díszítőművészetben
Les Norbert édesapjától, Les Gábortól, a nemzetközi hírű népi iparművésztől tanulta a fazekasmesterséget, felesége Les Bernadett pedig 2006-ban került kapcsolatba a magyar őstörténet kutatással és a szkíta-magyar díszítőművészettel, akit arra kértem meséljen arról, hogyan talált egymásra a férje hivatása és az ő hitvallása.
– Hogyan kerültél kapcsolatba az őstörténet kutatással és a szkíta-magyar díszítőművészettel?
– Kezembe került Bakay Kornél régészprofesszor úr egyik könyve, ami nagyon nagy hatást gyakorolt rám és megismertetett népünk igazi történelmével és régészeti emlékeivel. Fontosnak tartottam, hogy hitelesen is alá tudjam támasztani a mondanivalómat, azt, amiben hiszek, és a kerámiákon szereplő jelképek eredetét. Ezért tanulmányokat kezdtem a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem néptanító szakán.
Norbert pedig örült, hogy az édesapja kerámiáin kívül lehet egy saját védjegye, és olyan egyedi kerámiákat készíthet, amilyeneket ilyen formában és ilyen mélységben előtte még senki nem csinált. Mivel erdélyi származású, ezért számára is nagyon fontos küldetés a magyarság igaz múltjának megismerése.
– Hogyan jött az ötlet, hogy a különböző fazekas tárgyakon ősi szkíta és magyar motívumokat, szimbólumokat, rovásírásos szövegeket használjatok, és mióta készítitek?
– A fent említett sugallatra, 2006-ban kezdtük el készíteni ezeket a mai napig egyedülálló kerámiákat.
Eredetileg ezek a motívumok többnyire arany és ezüst régészeti tárgyakon, dísztárgyakon szerepeltek, mi viszont azt szerettük volna, hogy minden magyar ember otthonába eljusson egy-egy darab őseink hagyatékából. A kerámia jó alapanyagnak bizonyult, és általa sikerült elérhető áron eljuttatni üzenetünket az emberekhez, s, megismertetni velük őseink művészetét. A rovásírásos szövegek felhasználásával pedig még inkább kiteljesedett mondanivalónk, üzenetünk a külvilág számára.
– Milyen rendezvényeken szoktatok részt venni?
– Megpróbálunk országos és nemzetközi hírű rendezvényeken részt venni. Minden évben ott vagyunk például az augusztus végén megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepén a Budai Várban. Ősmagyar rendezvényekre is elmegyünk, de fontosabbnak tartjuk, hogy olyan rendezvényeken vegyünk részt, ahol rajtunk kívül más nem képviseli az ősi szkíta-magyar művészetet, népünk igazi, valós történelmét, hiszen azoknak is fényt kell mutatni, akik még a sötétben tapogatóznak.
Minden magyar embernek meg kell tanítani, hogy szeresse saját népét, büszke legyen arra, hogy magyar, mert van mire büszkének lennünk.
– Van-e kereslet a dísztárgyaitokra és milyen szimbólumokat használtok leggyakrabban, és mit jelentenek a rovásírásos szövegek?
– Egyre többen vásárolják a termékeinket mind itthon, mind külföldön. Azonban a finnugor elmélet elkötelezett hívei közül sajnos még mindig sokan vannak, akik minden eszközt megragadnak, hogy megtörjenek, letaszítsanak a helyesnek vélt útról. Szerencsére már növekszik azok száma is, akiknek az arca felragyog, amikor meglátják kerámiáinkat és köszönetet mondanak azért, hogy felvállaltuk ezt a sokszor nehéz és megaláztatásokkal teli utat, és tovább visszük népünk igaz hagyatékát.
Motívumaink igen széles körűek, a magyar-szkíta művészet csaknem minden jelképével dolgozunk. Kerámiáinkon megtalálhatóak a szkíta, hun, avar, pártus és a honfoglalás kori motívumok. Szeretnénk, hogy a méltatlanul elfeledett ?Nagyszentmiklósi Kincs? motívumait minél több ember megismerhesse.
Rovásírásos szövegeink üzenetek az emberek számára, híres írók, költők és filozófusok gondolatai, melyek a magyarságtudatot hivatottak erősíteni.
– Mit üzentek az embereknek, mi a hitvallásotok?
– Kerámiáink csak eszközök egy magasztosabb cél és eszme elérése érdekében. A mi és a hasonlóan gondolkodó emberek feladata az, hogy megismertessük őseink igazi, hamisítatlan művészetét, hitvilágát, őstörténetét minden erre nyitott emberrel, hogy a magyar újra felemelt fejjel, büszkén járhasson a világban. Itt az ideje, hogy ne nyers húst zabáló, tanulatlan finnugor népként gondoljon ránk a világ, hanem újra az a nagy tudású, művelt szkíta nép legyünk, akiknek valójában születtünk, és akik mindig is voltunk, az a nép, aki páratlan művészeti alkotásokat hagyott az utókor számára.
Annak idején elvették tőlünk a múltunkat, a gyökereinket, s ezzel együtt a nemzeti egységünket, nemzeti tudatunkat. Itt az ideje, hogy újra őseink útját járjuk, ugyanaz a tiszta, jó akaratú nép legyünk, mint annak idején. A jövő nemzedék tanítása a mi kezünkben van, hogy nekik már ne hazugságban és gyűlölködésben, megfélemlítésben kelljen felnőniük.
Remélem, hogy kisfiunk, Koppány Torda, tovább viszi a hitvallásunkat, üzenetünket, hiszen részévé válik, ebben nő fel.
Igyekszünk minden tudást átadni neki, hogy teljesebb és boldogabb életet tudjon élni az igazság birtokában és büszke legyen származására. Ezt a származástudatot kívántuk erősíteni, amikor úgy döntöttünk, hogy a magyarok Istene, Nap Atyánk áldja meg őt egy Napbemutatási szertartás (keresztelő) keretében.
Hitvallásunkat két idézetben tudnám a legjobban kifejezésre juttatni:
“Tiszteld a múltat és éltesd tovább” (Tolcsvay Béla)
“Üzent utánam az ősi világ, vérembe lopta áramát.
Az utat én akartam, mert engem akart az út.
Magyar dicsősségünket, Kérlek, Keressétek!” (Kőrösi Csoma Sándor)
– Melyik rovásírásos abc jeleit használjátok?
– A Magyar Adorján féle székely-magyar rovásírásos abc-t használjuk, mert szerintem ez a legegyszerűbb, legkönnyebben elsajátítható.
– Szerintetek fontos-e, hogy minél többen megismerjék a rovásírást?
– Nagyon fontosnak tartom, legalább annyira nélkülözhetetlennek, minthogy tudjunk magyarul írni és olvasni. Az iskolákban kötelezően kellene oktatni. Büszkének kellene lennünk rá, hogy egy több ezer éves írás birtokosai vagyunk.
– Mi a véleményetek arról, hogy több településen állítanak fel rovásírással készült helységnév táblát?
– Nagyon örülünk neki, a saját falunkban is szívesen látnánk. Magától értetődő lenne, hogy minden település névtáblája mellett ott legyen a rovásírásos megfelelője is.
– Van-e kedvenc kerámiátok, ami nagyon a szívetekhez nőtt, és nem szívesen válnátok meg tőle?
– Minden kerámia kedvenc darab, de azért készül – nagy szeretettel -, hogy másoknak örömet okozzon és eljuttassa őseink üzenetét, népünk nagyságát a nagyvilágba.
– Milyen kollekcióitok vannak?
– Készítünk dísztányérokat, gyertyatartókat, vázákat, de a legkedveltebbek a használati tárgyaink: boros készlet, pálinkás készlet, söröskorsók, bögrék és szkíta ivócsanakok. Készítettünk már kandallócsempéket és 12 db-os étkészletet is, rovásírással és ősi magyar motívumokkal, ezek azonban nagyon időigényes és hosszadalmas munkák, ezért ilyeneket csak megrendelés esetén vállalunk. Sokan kérnek tőlünk egyedi rovásírásos szöveggel díszített tárgyakat esküvőre, keresztelőre, ballagásra, születésnapra, stb.
Elérhetőségeik:
- Les Norbert Gábor és Les Bernadett
- 3243 Bodony, Kossuth u. 4.
- les.bernadett@freemail.hu
- Tel: 06/30-2383595, 06/30-9105813
Kívánok a fiataloknak továbbra is alkotókedvet, erőt, kitartást, hitet munkájukhoz, és hogy kerámiáik valóban eljussanak minden magyarhoz.
(Lena Belicosa http://lenabelicosa.blogger.hu és http://lenabelicosa.5mp.eu)
Kapcsolódó cikkek:
