Az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya és a Magyar Cserkészszövetség 15. sz. Bethlen Gábor cserkészcsapata rendezte a XV. Magyar Nemzeti Rovásversenyt.
Tudásszintek és feladatok:
Kezdő: egyszerű rovott betűket és számokat tartalmazó szöveg átírása latin betűkre, illetve latin betűs szöveg átírása rovásra, adott időkereten belül. Kezdő tudásszinten három korosztály szerint lehet nevezni:
- 11 év alattiak
- 11 és 13 év közöttiek
- 13 év fölöttiek
Haladó: egyszerű rovott betűket, szótagjeleket (and, amb, emb,ent, emp, nap, tt, tpru, tprus, unk, us) és számokat tartalmazó szöveg átírása latin betűsre, illetve latin betűs szöveg átírása rovásra, adott időkereten belül. Szóban: rovás szöveg hangos olvasása, illetve beszámoló 5 szabadon választott magyar rovásemlék beható ismeretéről. Haladó tudásszinten két korosztály szerint lehet nevezni:
- 16 év alattiak
- 16 év fölöttiek
Mester: összerótt rovásszöveg átírása latin betűkre, illetve latin betűs szöveg átírása rovásra, összerovással, valamint teszt honfoglalás utáni rovásemlékekből, adott időkereten belül. Szóban: rovás szöveg hangos olvasása, illetve beszámoló 10 szabadon választott magyar rovásemlék beható ismeretéről
- Mester kategóriában korosztálytól függetlenül lehet nevezni.
Botrovás: választható feladat tudásszintektől függetlenül, a versenyző által hozott 60 cm hosszú kérges botra vagy helyszínen biztosított 1,5×1,5 cm-es lécre. Feladat: a verseny és a versenyző nevének felrovása; elbírálás hibaszám és küllem szerint.
Haladási irány: mind a rovásnál, mind az olvasásnál jobbról balra!
Felhasználható betűsorok: rovásnál minden régi, vagy közismert újabb kori ábécé, beleértve az ajánlott irodalomban megtalálhatóakat is. Különféle betűsorok keverése nem megengedett! A feladatsorok a 2008. július 12-i megállapodás szerinti “Rovás Szabvány” felhasználásával készülnek.
Ajánlott irodalom: – Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása; Budapest, 1995
- Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve; Budapest, 1999.
- Libisch Győző: Tanuljunk róni! Az egységes magyar rovásírás ábécéje és szabályai; Budapest, 1998.
- Hosszú Gábor-Rumi Tamás-Sípos László szerkesztésében: Az élő rovás. Nemzeti írásunk a szabványosítás útján, 2008.
- www.magyarrovas.hu weboldal
A feladatok pontozása: A feladatok megoldásának elbírálását az ÓMT Rovásírás Szakosztálya által összehívott zsűri végzi.
A verseny nyertese: A legtöbb pontot gyűjti össze, azonban az írásbeli feladat megoldására fordított időnek továbbra is döntő szerepe van.
- az írásbeli feladatsor megoldásában ejtett minden egyes betűtévesztés, illetve hibás rövidítés vagy szótagjel egy-egy mínusz pontot jelent
- további pontlevonás jár az időkeret esetleges túllépéséért
- a kétfajta k (aK, eK hangrend szerinti helyes és következetes használatáért legfeljebb egy plusz pont szerezhető (minden tudásszinten megengedett az aK és az eK szótagjelként és betűként való használata is)
- haladó és mester tudásszinteken a szóbeli feladatokkal egyenként legfeljebb öt plusz pont szerezhető
- mester tudásszinten a rovásemlékekről szóló tesztfeladattal legfeljebb 5 pont szerezhető
- mester tudásszinten az összerovások és szótagjelek ötletességéért, gyakoriságáért és helyességéért legfeljebb két pluszpont szerezhető
- pont egyenlőség esetén az írásbeli feladatsor kidolgozásához igénybevett idő dönt
Cserkészeknek: a verseny Rovásírás Különpróba alkalom. Aki mester tudásszinten és botrovásban a zsűri külön elbírálása alapján megfelelő teljesítményt nyújt, az a Magyar Cserkészszövetség hatályos próbarendszere szerinti Rovásírás Különpróbát szerez.
Forrás: MCsSz 15. sz. Bethlen Gábor cscs. honlapja
(Rovas.info)
Kapcsolódó cikkek:
