2019 október 18-án, péntek 17.00-kor nyílik a budapesti Török Kulturális Intézetben a Három földrész szóképei kiállítás. Másnap bárki leírhatja a nevét a művészek segítségével.
Török – japán – magyar írásművészet
A három földrész írásműveltségét bemutató kiállításnak a Yunusz Emre Török Kulturális Intézet ad otthont (Budapest, Andrássy u. 62 – a Terror Háza melletti épületben).
A török kalligráfiát Ahmet Sula képviseli, aki képzőművészet, kalligráfia, színház, zene és vers területén egyaránt otthonosan mozog, a média és a közvélemény szerint is kiemelkedő mindezen művészeti ágakban. Napjainkig Törökországban és a világ 30 különböző pontján volt már kiállítása.
A japán írásművészetet a Magyar-Japán Baráti Társaság segítségével Zopcsák Ferenc mutatja be saját alkotásain keresztül, ehhez csatlakozik Imreh Tibor kalligrafikus festményei is.
A magyar írásrendszer művészi lehetőségeit összefoglaló képanyagot a Rovás Alapítvány válogatása nyomán állt össze, tíz művész alkotásait felvonultatva.
Rovás szóképek
Kortárs művészek munkáiban a rovásjelek transzcendens világba zárva őrzik a magyar hitvilágot, egyfajta összekötő elemként – jelként – léteznek. Ez különösen igaz volt az elmúlt rendszerben, amikor legfeljebb a történelemkönyvekben lehetett találni utalást a saját írásunkra.
Csáji Attila, Munkácsy Mihály-díjas festőművész a rovásjeleket a fénnyel játszó plasztikus struktúrákba szervezte. Az 1960-as évektől használja a rovást mint kalligrafikus elemet. A szabadságélményt is kifejezték az 56-os forradalom után.
A Magyar Örökség-díjas Aknay János a rovásjelekkel saját személyes sorstragédiáját írta bele képeibe, elvesztett gyermekére emlékezvén. “Absztrakt enigmákká, valóságos angyaljárássá változtatta festményein a kisváros ablakszárnyaira rótt rovásjeleit.”
Győri László építész autodidakta művész térbeli rovásszövegeket faragott fába. Célja a magyar kultúra, az élet és a szakralitás megjelenítése,
A további kiállított tablón a képzőművész világ mellett az iparművész, a mindennapi rováshasználat szemszögéből kaphatunk ízelítőt. Verpeléti Kiss Dezső, Tetétleni Szabó Gyula valamint Pál Balázs Ybl díjas építész rováskönyv és újságtervei jelzik a rovás korszerű használatának lehetőségét. Mokry Mészáros Dezső rovás stílustanulmányai is a keleti kapcsolatok jegyében születtek, a kínai és japán kalligráfiai megoldásokra adtak rovásos választ. A múlt század harmincas évének Turanista mozgalmához tartozó alkotások vándorkiállításként folytatják a miskolci Herman Ottó múzeum tavalyi tárlatát.
Kortárs rovók közül Sólyom Ferenc rovásfeliratai, névtamgái valamint vázlatai adnak példát a lehetséges formálási módokra, a japános ecsetkezelésre pedig Sípos László tett kísérletet.
A Török Intézet kiállítása alkalmat ad arra is, hogy a régi türk írásrendszerre is felhívja a figyelmet, hiszen a Székely-magyar rovás elődírásának, a Kárpát-medencei rovásnak közös az őse. Az isztambuli rovásemlék “visszatért” a kiállításon. A székely-magyar rovás korszerű alkalmazásának mintájára a türk rovás újraélesztésére is utat mutathat a türk tudatú népek körében.
Előadások
A kiállítás masnapján, 2019 október 19-én szombaton 10.00 órától előadások lesznek mindhárom írásrendszerről (Előadók: Ahmet Sula, Zopcsák Ferenc, Sólyom Ferenc), délután 14.00 órától pedig ki is lehet próbálni a török és japán kalligráfiát, valamint mindenki megalkothatja a saját rovás betűépítményét, alárovását.
A rendezvény mindkét napjára ingyenes a belépés, a tárlat várhatóan egy hónapig lesz látogatható.
Az esemény FB oldala itt érhető el.
