Rovásfeliratokkal magyar nyelvész nem foglalkozott
Zelliger Erzsébet szerkesztette a Magyarságkutató Intézet által kiadott konferenciakiadványt. Letölthető a hiánypótló tudományos összefoglaló.
Zelliger Erzsébet szerkesztette a Magyarságkutató Intézet által kiadott konferenciakiadványt. Letölthető a hiánypótló tudományos összefoglaló.
A Nyelvstratégiai Intézet szakmai konferenciájának nemcsak a témája, de a meghívója is rovásos volt.
A Heritage of Scribes – az első angol nyelvű tudmányos rovás-szakkönyv – frissített változata elérhető.
Utolsó előadásához érkezett az ELTE rovás előadás sorozata. A korszerű kutatási eszközökkel a bölcsészeknek is lépést kell tartaniuk. Az előadás felvételével frissítve!
Ráduly János, a ma élő valódi rováskutatók között az egyik legnagyobb tudással rendelkezik. A Rovásatlaszt elemzi.
Rovás és a tudomány
A “hivatalos tudomány” utoljára akkor foglalkozott rovás írásrendszerrel, a rovásműveltséggel, amikor azt megpróbálta eltemetni: 1903-ban nyilatkoztatta ki a Magyar Tudományos Akadémia, hogy nem él a rovás a nép körében.
A rovás szabványosítás során összegyűjtött szakmai anyag évszázados mulasztást pótol: megismerhetjük a rovásbetűk fejlődéstörténetét – a tudomány jelen állása szerint.
Carolyn Yohn interviewed Dr. Gábor Hosszú about latest results of Rovas paleography results and his book written in English, the Heritage of Scribes.
A rovásírás “professzorának” titulált, de nemzeti írásunk rúnánosításán szorgoskodó MSZMP-s börtönőr, Szondi Miklós hamis állításait vettük górcső alá.
A Duna TV szombaton a Csíksomlyói búcsúról adott élő közvetítést 11.00-tól, majd 15:00-tól a Hagyaték c. műsorban a rovás jelenéről és jövőjéről volt szó.
2009. október 29. csütörtökön 17.30-kor Dr. Hosszú Gábor előadást tart a “A székely-magyar rovásírás betű és nyelvi rendszere” címmel a Magyar Nemzeti Történeti Társaság rendezvényén.
© Rovás Infó 2009-2017