Újabb rovásos karikagyűrűt mutatunk be. Nemzeti írásunk jelenléte a képző- és iparművészetben egyidős magával az írással. A hagyomány tehát él.
Karikagyűrű az ősi írással
Házasodó fiatalok kérésére készült ez a domborodó mintás gyűrűpár sárga színű aranyból, 6 mm szélességben.
Rovásírásos különlegesség található az interneten: András Tibor festő és grafikus művész alkotása: rovásírásos Miatyánk.
Szakrális művészetben nemzeti írásunk
A Miatyánk közel 60 változatban, nyelven és írásban készült el, amelyek grafikai alkotások is egyben.
Gödöllő hagyományosan kötődik a rovásműveltséghez. Egy éve itt avatta fel a Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend a Pozsonyi Csata emlékművét, melyen rovás is szerepel.
Rovás az emlékmű talapzatán
A Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend által felajánlott Pozsonyi Csata Emlékművét a Táncsics Mihály úti Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában leplezték le 2010.
A rovás mindenkit szakmája szerint érint meg. Most egy természetvédelmi szakember vont érdekes párhuzamot a rovás és a természetábrázolás között.
Az erdő, ahogy ők látják – gyerekek az erdőkről
?Az
?A ROVÁSÍRÁST MÁR MINDENKI ISMERI? – olvasható a Kázmér és Huba képregényben. Legyen igazuk, minél hamarabb!
Huba és Kázmér, és a rovásírás
A Calvin and Hobbes képregény a magyar nyelvterületen Kázmér és Huba címen fut, a következő négykockás részlet egy ingyenesen terjesztett újságból származik.
Néhány hete terjedt el a hír a “Trianon-himnuszról”, amely több tartalommegosztón is megtalálható. A képi megjelenítésekben szinte mindenhol szerepel a rovás is.
Tartsd magad nemzetem – rovással
A népszerűvé vált dalt a Csík Zenekarnak és Majorosi Mariannának tulajdonítják, bár az érintettek mindettől elhatárolódtak.
Nemzeti írásunk megérinti művészetek minden ágának képviselőit. “Regős” Sziránszki József verse a rovásírásról.
Bár a rovás írásrendszerek szinte minden anyagba és minden eszközzel írtak, a székely-magyar rovás legtöbb emléke fából készült. E hagyomány folytatódik a képzőművészetben.
Faragás és rovás a fában
Akela, a csíki autodidakta mester fél éve álmodja fába őseink míves székely-magyar rovásírását.
Kunhalom nevű település rovott jelenéről kapunk bepillantást – node hol van Kunhalom? Párhuzamos világok léteznek, vagy nemsokára ilyen is lesz!
Kunhalmi dollár – rovott jelen
(Nawesh szerzői nevű ál-dokumentarista cikke az Agy és Ágy Virtuson)
Kunhalom fejlődése (mert kétségtelenül fejlődött a település, nőtt a GDP) sokakat csábított a településre.
Nemzeti írásunk megjelenése a művészet majd minden ágában bizonyíték a rovásműveltség és a magyar kultúra szerves egységére. A Demokrata cikke az írásművészeti vonatkozásról szól.
Rovás – kalligráfia – buddhizmus
A budai, Széna téri Mammut bevásárlóközpont bejárata előtt négy hatalmas gránittömb áll.
Nemzeti írásunk nem csak tankönyvben, táblákon és díszítésben van jelen, hanem a játékok világában is. A rováskártya sorozat 1. része a védett magyar madarakat ismertető taneszközként is használható.
Miért vagyunk mi emberek, vajon mi értelme van az életünknek? Hogyan épül fel a világ? A mandalákat rovással is készítő Némedy Bernadette meglelte saját feleleteit.
Előző életek esszenciái – mandala és rovás
“Úgy jött, hogy megismerkedtem a párommal, aki viszont a buddhizmusban járatos, abból a hitvilágból sok mindent hozott magával.
Nemzeti írásunk időről-időre megihlette a képzőművészeket. Bicskey Zsolt képrovó festőművész kiállítása Egerben. Megtekinthető 2011. március 20-ig.
Újabb helyszínen a kiállítás
2011. január 23-án vasárnap, a Magyar Kultúra Napján Kisgyőr faluházának nagyterme a nemzet templomává vált.
Rovásműveltségünk a képzűművészetben is gazdag leletanyaggal rendelkezik. Ebből ad ízelítőt a Boromisza emlékkiállítás, mely megnyílt Bácsalmáson.
Rovás a képzőművészetben – Boromisza
Boromisza Tibor Előd születése 130-ik, halála 50-ik évfordulója alkalmából az Óbudai Kulturális Központban 2010.
Sólyom Ferenc (Miskóci Ráró) Miskolc rovásírás-kutatójának táblaavató beszéde 2011. 02. 25-én. Időszerű gondolatok és a helyi kötődés. (javított, kiegészített változat)
Drága Barátaim!
Azt hiszem, hogy az idő nekünk kedvez.
Korond, sóvidéki nagyközség szellemi életében fontos szerepet tölt be a Hazanéző című folyóirat. Az értékelő olvasói levél a rovás témakörét is a község szellemi-természeti környezetének részeként említi.
Ózd városa büszke írástörténeti érdekességeire, itt található az Arvisúrák leírója Paál Zoltán által említett Palóc-Vasvár emlékére állított írottkő is.
Ózd – Palóc-Vasvár írottkő
A régészeti leletek szerint a mai Ózd környékén az őskor második felében is éltek már emberek.
Megjelenésekor vitákat váltott ki a rovott magyar mesekönyv manga stílusú képekkel. Úgy tűnik, hogy az idő igazolta a próbálkozást: a megcélzott korosztály kedveli, s mindenki sokat beszél róla.
© Rovás Infó 2009-2017