:: Gazdaság :: Közélet :: Közlemény :: Kultúra :: Oktatás :: Pályázat :: Rendezvény :: Rováspédia :: Sport :: Szabványosítás :: Táblahírek :: Technika :: Tudomány :: ENGLISH ::
 
2014 | 09 | 16
Műcsarnok - rovás volt, nincs
2012. augusztus 17. péntek, 06:00

Formabontó táblabontás ... az alkotók tiltották be saját rovástáblájukat. Az indok: nem sikerült a magyarpukkasztás.

 

Eltávolítják a műcsarnokból a rovásírásos táblát

A Műcsarnok igazgatóját jobbról is támadják a Mi a magyar? kiállítás miatt, és nem érti, mi a baja a Sztálinváros vége című rovásírásos mű-helységnévtábla alkotóinak a kontextussal. De azért elfogadja az ideológiai-politika presszió alá került művészek döntését, és eltávolítja a kiállításról a művet.

Ahogy arról kedden beszámoltunk, Facebook-közleményben kérte a Műcsarnok vezetését saját alkotásának visszavonására  a Société Réaliste elnevezésű művészduó. A Sztálinváros vége elnevezést viselő rovásírásos mű-városnévtábla a Mi a magyar? kiállításon szerepel, de magyar Gróf Ferenc és a francia Jean-Baptiste Naudy szerint az elhelyezés és a kísérőszöveg  miatt alkotásuk teljesen elvesztette eredeti kritikai értelmét, és nem több egy „exotizáló aláfestésnél”.

A Műcsarnok tegnap nem kívánt reagálni a kérésre, de szerda reggel az intézmény igazgatója, Gulyás Gábor szintén a Facebookon válaszolt a Société Réaliste-nek. Gulyás elismeri, hogy a Sztálinváros vége szinte az utolsó pillanatban került a tárlatba, de pont azért kapott helyet a Legendák termében, mert az ő kurátori koncepciója az volt, hogy „markánsan különböző esztétikai-művészeti felfogást képviselő, más-más világnézetű művészek munkái kerülnek egymáshoz közel”. A Műcsarnok igazgatója azt is állítja, hogy Gróf Ferenc tudott az elhelyezésről, és nem is volt ellene kifogása – de Gulyás szerint nem is nagyon lehet, mert „sem Mátrai Erik, sem Szolnoki József, sem Király András, sem a Kovách Gergő – Kotormán Norbert – Péli Barna hármas munkáját nem gondolom olyannak, amely a Sztálinváros vége című mű iróniája ellen hatna”. Az igazgató védelmébe veszi a kísérőszöveget is, melyben nem a csodaszarvas létezését akarta bizonygatni, hanem a művészeti reflexiók sokféleségére kívánt rámutatni.

Gulyás Gábornak meggyőződése az, hogy a jó műalkotás egyik legfőbb sajátossága az, hogy „autonóm módon, mindentől függetlenül tud létezni”, ezért természetes, hogy a kontextus bár módosíthatja a jelentést, „de magát a művet, a műalkotás intencióit aligha képes megváltoztatni”. Az igazgató azt is elárulta nyílt levelében, hogy az elmúlt napokban a másik oldalról is kritizálták, mivel a kiállítás egy látogató szerint „ironikus hangvételével kicsúfolja a magyarságot”. Véleménye szerint a művészduó szíve joga, hogy a „politikai, ideológiai presszió” miatti dilemmájukat így oldják fel, ezért enged kérésüknek, és szándéka ellenére bár, de eltávolítja a tárlatból a Sztálinváros végé-t.

(Index - eredeti cikk)

 

Műsorajánló:

Hagyaték: Rovásírás - Újraéledő jelek

  • Duna World - 2012. augusztus 18. szombat 14:00
  • Duna Televízió - 2012. augusztus 24. péntek 15:05

(Animare - eredeti műsorajánló)


Kapcsolódó cikkek:

 
Szavazások
Aláírná-e rovással személyi okmányait?
 
Címkefelhő