A Nebraska-Lincoln egyetemen tanító Révész Pétert kérdeztük a rovás területén végzett kutatások előzményeiről.
– Mióta foglalkozol írásokkal és azok megfejtésével?
Amikor húsz évesen a Brown egyetemre kerültem mint egy computer science doktorandusz diák, akkor egy kiváló görög professzorral, Paris Kanellakis-szal, kezdtem el dolgozni. Õ rendkívül nagy tudású, reneszánsz müveltségü ember volt és az íróasztalán tartott egy másolatot a phaistosi korongról is, meg aztán egy csomó minden más görög tárgyat és könyvet is, például egy Démokritusz mellszobrot. Szeretett sokat mesélni, én meg szívesen hallgattam, így aztán hat év után a computer science PhD mellett akár egy ógörög történelmi/irodalmi diplomát is kaphattam volna. Amikor 2008-ban Fulbright professzorként az athéni egyetemre (National and Kapodistrian University of Athens) látogathattam és újra kezembe került a krétai régészeti múzeumban egy másolata a phaistosi korongnak, akkor egy hirtelen elhatározással megvettem azt. Utána évekig zavart, hogy egy megfejtetlen írás állt az asztalomon. Néhai professzorommal ellentétben nem szeretem az asztalomon fölhalmozni a még “elintézetlen” dolgokat.
– A tanulmányod emlékeztet Borbola János hieroglifa olvasataira, mi a véleményed erről?
Borbola Jánosnak ismerem “A Nílus-parti hieroglifák magyar nyelvü olvasata” címü írását (Kisenciklopédia 7., Magyarságtudományi Füzetek, 2010) és YouTube videon is hallottam egy elõadását. Elsõ hallásra egy-két fordítása érdekesnek tünt, de nem találtam meggyõzõnek. Sajnos a munkája ellentétben áll az egyiptologia már általánosan elfogadott eredményeivel, ezért szinte lehetetlen, hogy nézeteit külföldön elfogadják. Belföldön meg a Magyar Tudományos Akadémia tagjai nem tudják elfogadni azt, ahogy a finnugor elméletet bírálja. Az én tanulmányom az utóbbi két dolog tekintetében nagyon eltér Borbola Jánosétól. Egyrészt a minológiában nincs általánosan elfogadott álláspont. A legtöbb minológus az írásokat megfejtetlennek tartotta a munkám elött. Másodszor, a finnugor elméletet nem hogy nem tagadom, hanem arra építek a munkámban.
– A phaistosi korongot illetően a magyar olvasatra nem válalkoztam volna…
Én a minoszi nyelvet a finnugor nyelvcsaládba tartozónak tartom. Szerintem a minoszi nyelv a magyarnak egy közeli rokona, de nem magyar. A fordításaim során egy-két helyen ahol a hangértékek bizonytalanok voltak, a magyar hangértékeket el õnyben részesítettem, de azért azok még továbbra is bizonytalanok. Ha esetleg sikerül pontosabb rekonstrukció, akkor a minoszi nyelv valószínüleg kicsit idegenebbnek fog hangzani. Ezért javaslom, hogy ne magyar, hanem a magyarral rokon olvasatról beszéljünk.
– Hogyan jött a phaistosi korong magyarral rokon fordításának az ötlete?
A phaistosi korong egy magyarral rokon olvasatát én is sokáig teljesen lehetetlennek gondoltam. A magyar rovásírás eredetének a tanulmányozása közben jöttem arra rá, hogy a magyar rovásírás kapcsolatban áll a phaistosi korong írásjeleivel, amik a krétai hieroglif írásjeleknek csupán egy szépen kidolgozott, külön jelekként nyomtatható változata. Ezt a munkámat már 2016-ban közöltem egy folyóíratban ( P. Z. Revesz, Bioinformatics evolutionary tree algorithms reveal the history of the Cretan Script Family, International Journal of Applied Mathematics and Informatics, 10, 67-76, 2016.) Csak miután a magyar rovásírás és a krétai hieroglif írás kapcsolata tisztázódott, az után kiséreltem meg egy magyarral rokon fordítást. Meglepett, hogy ez sikerült úgy, hogy a szavak majdnem mind finnugor eredetüek és a nyelvtan is hasonló a magyar nyelvtanhoz.
– Mit mond a fordítás?
A fordítás szerint a phaistosi korong két ima a napistenhez. Az egyik oldalán, amit a szakirodalom az A oldalnak mond, egy téli napfordulós ima található. Ez a napot hivatott új erõre kelteni. A másik oldalon, amit a B oldalnak neveznek, egy reggeli új napot dícsérõ ima található. Korábban már többen is mondták, hogy a phaistosi korong valószínüleg egy imát tarlalmaz, de hihetõ fordítás hiányában ez csak találgatás volt.
– Más krétai hieroglif írást is sikerült lefordítanod?
Igen, történetesen két másikat, amik szintén a hosszabb krétai hieroglif írások közé tartoznak. Az egyik írás egy baltára írt szöveg. Ezt a baltát amit az Arkalochori nevü falu mellett találtak egy barlangban, a régészek valamilyen istennek adott adományként tartották számon. A fordításom szövege “Tammuznak ezt a baltát adtuk.” Ebben a fordításban talán az a meglepõ, hogy Tammuz egy közelkeleti istennév. De istennevek és azokkal kapcsolatos vallások elterjedhettek. John Campbell mitológus szerint Tammuz lehetett a görög Demeter istennõnek az eredeti neve.
Emellett még sikerült lefordítani egy oltárkõre írt szöveget is. Az oltárkövet Malia város közelében találták. Az egyik érdekessége egy kis medence a tetején, amiben a régészek szerint valamilyen folyadékot tettek. Ebben az esetben is illik a fordítás a régészeti lelethez. A fordításom azt mondja, hogy “Szemjednek hadd lám istent.” A jelenlegi elképzelésem szerint valami ital lehetett az oltárkõn, amibõl ittak a minosziak. Esetleg lehetett az italban valami hallucinációt okozó anyag, ami misztikusnak tünõ élményt adott.
Ez a három fordítás most nem régen jelent meg egy folyóíratban: (P. Z. Revesz, A translation of the Arkalochori Axe and the Malia Altar Stone, WSEAS Transactions on Information Science and Applications, 14, 124-133, 2017.)
– Milyen kritikát kaptál a tanulmányra eddig? Két csoport véleményére vagyok kíváncsi: nyugati kutatók és a Magyar Tudományos Akadémia részéről?
Tavaly tavasszal sikerült Magyarországra is ellátogatnom Fulbright ösztöndíjasként a Budapeti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szoros kapcsolatban álló Aquincum Institute of Technology meghívására vendegprofesszorkent. Akkor kb. nyolc elõadást tartottam kölönbözõ egyetemeken, ahol a rovásírás kapcsolatairól beszélhettem, beleértve a krétai hieroglif írással való kapcsolatáról. Akkor még csak futólag említettem, hogy a fordításokkal is foglalkozom, és az elöbb említett cikkem csak késobb is jelent meg. Újra Magyarországra fogok látogatni a nyáron és újabb elõadásokat adok majd a fordításokról is. Az írás fejlõdésével kapcsolatos munkám sok professzornak és egyetemi hallgatónak tetszett. Remélem, hogy a fordításaimat is hasonlóan jól fogadják. Az USA-ban is vannak akiknek nagyon tetszik a munkám, és szeretnék látni a folytatását.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
