A Nyelvstratégiai Intézet szakmai konferenciájának nemcsak a témája, de a meghívója is rovásos volt.
Nyelvstratégiai Intézet falai között a rovás
Úgy tűnik, a magyar állam által fenntartott intézmények közül a Nyelvstratégiai Intézet egyike a keveseknek, amelyik úttörő módon felvállalja a székely-magyar rovást. Az ELTE-n tartott nyilvános rováskurzuson továbblépve egyre inkább felvállalják a szakemberek a témát. Nemcsak azért, mert ez kulturális örökségünk része, hanem azért is, mert összetettsége folytán sokféle tudományág szereplőinek közös munkájára van szükség. A 2018 január 25-én tartott konferencián is több szakma képviseltette magát, reméljük, ez hagyományt teremt.
Rovás kerekasztal-beszélgetés (manysi.hu)
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet 2018. január 25-én Kerekasztal-beszélgetést szervezett a rovásírásról az MTA Könyvtár és Információs Központban.
A zártkörű megbeszélést tájékoztató jellegű előadások előzték meg, amelyek feltárták a rovásírás történeti hátterét, majd szóltak annak mai, kulturális jelentőségéről is. Intézetünk tervezi a téma folytatását, feltárását, a mostani előadásokból pedig kötetet állít össze és jelentet meg.
ELŐADÁSOK:
- SZABÓ GÉZA: Korai írásemlékek és történeti hátterük a Kárpát-medencében
- HOSSZÚ GÁBOR: Írásemlékek grafémaalakjainak térstatisztikai és fenetikai elemzése
- SUDÁR BALÁZS: A magyar nyelv „honfoglalása”
- ZELLIGER ERZSÉBET: Módszertani kérdések a nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai kapcsán
- ZSUPOS ZOLTÁN: Kik használták a rovásírást, és hogyan terjedt a középkorban és az újkorban
- SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Rovásemlékeink nyelvtörténeti és művelődéstörténeti szerep
A rovás konferencia programja – rovással
(manysi.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- ELTE – Rovás kurzus zárszó
- Jogászfórumon a Kúria rovásellenes ítélete
- Czakó Gábor – Őseink nem ismerték az írásbeliséget?