Horváth István alárovás ügy – fellebbezés

Mint arról beszámoltunk, az okmányiroda 3 hónap alatt megszülte válaszát, miért nem kaphat alárovásos igazolványt. Az erre adott alapos fellebbezést közöljük alább.

Fellebbezés az alárovott igazolvány elutasítása után

Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala
Hatósági Főosztály Kormányablak Osztály, 1139 Budapest, Pap Károly u 4-6.
Hiv. szám: BP-13/105/10115-6/2017

 

Tisztelt Fővárosi Kormányhivatal!

Alulírott Horváth István Tibor (…) szám alatti lakos ezúton

fellebbezést

terjesztek elő a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Kormányablak Osztály BP-13/105/10115-6/2017 számú határozatával szemben, amely személyazonosító igazolvány cseréje iránti kérelmemet elutasította.

Igen furcsának találom azt az eljárást, ahogyan egy közigazgatási szerv egy magyar állampolgár okmánycsere iránti kérelmét elutasította.

Igazán ugyanis ennek a jogszabályi alapját sem jelölte meg a határozat. Amely jogszabályokra pedig hivatkozott, azok irrelevánsak, az elutasítás indokaként megjelölt tájékoztató pedig nem jogszabály és nem jogforrás.

Ráadásul az egész eljárás megmagyarázhatatlanul elhúzódott.

A kérelmemre az ideiglenes személyi igazolványt ellenvetés nélkül kiállították, amin feltüntetésre is került a rovásírásos aláírásom.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az anyanyelvem a magyar, a rovásírás ennek az írásbeli rögzítése, méghozzá a latinbetűs átíráshoz képest jóval korábbi verziója.

Semmi köze tehát az őshonos és elismert kisebbségek nyelvhasználatához, mert nem örmény, nem görög, nem bolgár, nem szlovák, nem német nem a roma/cigány nyelv dialektusa, nem ukrán, nem ruszin nem román nem szerb és nem is horvát és nem szlovén, és természetesen nem tartozik más nyelvhez sem mint kínai, héber, angol stb.

A rovásírás egyszerűen magyar.

Igazából azt lehet kivenni a határozatból, hogy valakinek az államigazgatásban ellenérzései vannak a magyarság legősibb és még fennmaradt írásmódjával szemben, azaz a magyar kultúra és írásbeliség egyik lényeges elemét kívánja kiírtani a mindennapi gyakorlatból.

Nem igazán érthető ez, mert a magyarság pl. több határon túli területen jogosult használni a személyi okmányokon a rovásírást, ilyen pl. Románia is.

Úgy vélem, hogy a magyarság történelmi gyökereit nem kitépni kell, hanem azokból erőt meríteni. A határozat indokolása nem koherens és a „műproblémával” kapcsolatban nem is releváns.

Számomra nem áll össze zárt logikai láncolattá az elutasító határozat indokhalmaza.

1. Hol van az leírva a NAT-ban, hogy annak szabályait alkalmazni kell a személyi igazolványok igénylésnél?

2. Hol van az leírva, hogy valaki az aláírását, „a rá jellemző írásképét” csak latin, cirill vagy görög betűkkel jegyezheti le?

3. Hol van az leírva, hogy a magyar nyelvet nem lehet vagy tilos rovásírással írni?

Ad 1. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet megadja az alkalmazási körét:

„1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény) 7. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában foglalt iskolákra (a továbbiakban: iskola),

b) a tanulókra,

c) a pedagógusokra,

d) a szülőkre, valamint a tanuló törvényes képviseletét ellátó más személyekre (a továbbiakban: szülők).”

A fenti felsorolásban a Kormányhivatalok okmánykiállítási gyakorlatát a jogszabály nem említi….

Ezt a jogszabályt egy törvény alapján hozták létre, alapja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény:

„1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

Úgy hiszem, hogy a rovásírás ezt nem lehetetleníti el. Azért megjegyzem, hogy a rovásírás előbb volt mintegy ezer évvel, mint a NAT (Nemzeti Alaptanterv). A NAT és más jogszabály sem nem tiltotta be a rovásírást. Ha igen, kérem erről tájékoztassanak.

Ad 2. Mi tiltja, hogy rovásírással írjon bárki, így fejezze ki érzelmeit a magyar múlt iránt, ápolva az ősök hagyományait? Semmi. Ha valakinek ronda az írása, vagy olvashatatlan, akkor elutasítják? Nem. Csak ha rovásírásos. Furcsa módon bármilyen szöveg lehet valakinek az aláírása, ha latin betűs, de ha rovásos, akkor gyanakodni kell…

Ha valakinek aggályos, hogy nem egy trágárság van-e leírva aláírásként, akkor alkalmazzanak ennek kizárására egy szakértőt, vagy legyen mindig olyan alkalmazott vagy külsős tanácsadó, aki elsajátította a betűkészletet. Akkor talán nem félnének ettől.

Ad 3. Ami nem tilos, az szabad. Ez persze nem önmagáért való érv.

Hogy megvilágítsam – koránt sem tökéletes, de igen nagyívű gondolatokat megjelenítő Alaptörvényből idéznék:

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

……

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. ….

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. ….

ALAPVETÉS

….

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam. …

E) cikk ….

 (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

H) cikk

(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.

(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.

(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. ….

R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. ….

T) cikk

(1)  Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A fentiek alapján leszögezhető, hogy jogszabály a rovásírást nem tiltja.

Magyarországon számos más leképezése létezik a magyar nyelvnek, így a jelnyelv, a Braille-írás a vakok esetében, és van nekünk kérem szépen egy ősi írásunk, amelyet őseink arra a pásztorbotra is felírhattak, amivel az állataiktól előzhették a kártékony vadállatokat.

A rovásírás tehát önmagában veszélytelen.

Az én aláírásom írásképe rovásíráson alapul. Ez a rám jellemző aláírás.

Akkor viszont holmi körlevél (a határozat 1. oldalának utolsó bekezdésében hivatkozott „tájékoztató” sem dobhat sutba egy ezeréves hagyományt.

Történetesen tudomásom van a 62/1-49/2014 számú „tájékoztatóról”, amelynek tartalmára én nem lennék büszke. A tájékoztatás nem ad egyébként semmiféle jogszabályi alapot a rovásírással aláírt kérelmek elfogadásának elutasítására.

Álláspontom szerint a határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény alábbi szabályait sérti:

„1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

(2)  A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el. …

 (3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

(4)  A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg.

  1. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

„72. § (1)  A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell …

d) a rendelkező részben

da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, …

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, …

ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,

ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,”

A fentiek alapján egyrészt nem tisztázott, hogy kitől kért a közigazgatási szerv állásfoglalást, ami nem érkezett meg. Ha viszont ez kellett volna a döntéshez, miért nem függesztette fel az eljárást?

Hogyan hozhatott döntést, ha korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy külső vagy „felső” állásfoglalás nélkül nem tud döntést hozni?

Miért részesít engem hátrányos megkülönböztetésben a közigazgatási szerv azért, mert a rovásírás pártján vagyok, és az aláírásomat (tehát nem az egész kérelmet) rovásírás alkalmazásával helyezem el az iraton?

Korábban már volt rovásírásos személyi igazolványom (ld. ideiglenes igazolvány) amelyet akár szerzett jogként is tekinthetnénk, amit most elvesznek tőlem.

A határozatban a határozatot hozó szerv címe sehol nem került feltüntetésre, holott ez fejlécben vagy láblécben szokták jelölni. Felőlem rovásírással is rárakhatták volna. A jogorvoslat benyújtásának helye tehát a határozatból nem derül ki.

Én az interneten néztem utána a címnek, remélem jó…

Nem adták magyarázatát az ügyintézési határidő túllépésének, és nem ajánlottak fel ezért kárpótlást sem.

A határozatban egyetlen releváns jogszabály sem kerül megjelölésre, amely a kérelmem elutasításához vezetne.

A fentiek alapján kérem, hogy szíveskedjenek a fellebbezett határozatot megváltoztatni, és számomra a rovásírásos aláírásminta szerinti okmányt postázni.

Jelen fellebbezés illetékmentesen terjeszthető elő.

Kelt: Budapest, 2017. október 7.

Tisztelettel:

Horváth István Tibor

alt

 

 

 

(Rovás Infó)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share