Index: Turanizmus, szittyák és kétfarkúak

A kétfarkú ebek hazugságait örömmel büfizi tovább a falkába tartozó média. Az Index hozta a papírformát: Turanizmus, rovás, mélymagyarok…

Turanizmus, agymenések, mániák és rovás

Az Index Urbanista rovatának cikkírója, Kolozsi Ádám viccelődő lendületében elfelejtette, hogy egy szakmai írást várna tőle az olvasóközönség – legalább is ebben a rovatban – és egy kis aktuálpolitikai pamfletben vegyítette az Ablonczy Balázzsal készült riportok anyagát saját kozmopolita világképének az építészetre vetett árnyékával.

Van itt minden a szokásos lejáratós készletből: szittyák, mélymagyarok, turáni underground, keresztények, turanista alvilág, identitásmániák és áltudomány. Hiába no, 2010 óta nehéz megemészteni egyeseknek, hogy nem volt 200 001 idióta választópolgár (azóta se) … s ez komoly ok a frusztrációra. Valószínűleg ez hozhatja ki menetrendszerűen a liberráltak lelkéből az altesti és az anyagcsere végtermékkel kapcsolatos megnyilatkozásokat is, szerzőnk esetében a szakmai színvonalat meghatározova. Így írja a tutit a turanistákról:

Csak férfiak vettek részt a klub vacsoráin, akik az alapszabály szerint nemzeti macsóként ilyenkor szabadon káromkodhattak és szellenthettek, miközben keleti eszmékről diskuráltak.”

És a rovás?

A korábbi megmondó “értelmiség” ugyan eljelentéktelenedett, de a példa is mutatja, hogy elődugogatják a fejüket, ha valami magyar értéket gyalázó kórusba csatlakozni lehet.

Látszólag obskúrus téma vájtfülűeknek, de a turanizmus nem csak egy maroknyi eszme- és művészettörténésznek lehet érdekes. Az irányzat leágazásai különféle formákban most is itt vannak a rovásírásos településtábláktól (akkor is, ha azokat, mint Érden kiderült, szinte senki nem olvassa) a táltos dobkörökön át a keleti nyitás szólamaiig.

Mindezt írja április 30-án, amikor már régen lebukott Kovács Gergő és kétfarkú társai – nem csak a rongálással, de azzal a hazugságukkal is, amire a kötekedő “humorukat” építették: hogy senki sem olvassa, senki sem veszi észre. A civilek által saját forrásokból állított és a kétfarkúak által megrongált táblákat a tulajdonosok gyorsan és saját költségen, saját munkával helyreállították Móron, Péren. Persze ez embargós hír a liberráltaknál, hiszen akkor oda a belpesti humorkodás az “analfabéta rovómagyarokon”.

Kolozsi Ádám aztán még kesereg egy kicsit a mai világon – Isten tartsa meg e szokásának okait:

A Kelet-imádat a Nyugatban való csalódással együtt terjed ma is, sokatmondó, hogy a legfiatalabbak között a leginkább népszerű – miközben az a szellemi-politikai közeg, amiből ez az egész jelentős részben ered, eléggé elfelejtődött.

De aztán beleveti magát az igazi “belvárosi, kozmopolita” humorba és igyekszik földbe döngölni Budapest azon kortörténeti értékeit, amelyeket elvtársai sem 19-ben, sem 45-ben, sem pedig azóta nem tudtak megsemmisíteni.

Az eredeti cikk itt olvasható. Nem vicces, inkább közröhej.

(Rovás Info)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share