Miért baj, ha rovásos a Munkáspárt logója? A Munkások Újságának munkatársa kifakadt – szerencsére nem a rovás miatt.
Azt hitte, hogy a kétfarkú a legnagyobb viccpárt 2017-ben? Tévedett!
Magyarországon hivatalosan csak a kétfarkú kutyapárt számít viccpártnak, azonban ez a politikai formáció többször is bizonyította, hogy nem árt komolyan venni őket. A menekültellenes népszavazás idején például hat százaléknyi szavazót mozgósítottak az érvénytelen voksolásra.
Rovásos “Munkáspárt” felirat
Van azonban olyan formáció, amit elméletileg komolyan kellene vegyünk, azonban erre nem sok okot adnak. Ilyen Thürmer Gyula Munkáspártja, amely az utóbbi években fura mixét állította elő a baloldali és kommunista ideológiának. Láttunk már nagymagyarországos munkáspárt matricát és ugyanez visszaköszönt rovásírásos kivitelében is. Nyilván a Jobbik sikerén felbuzdulva mozdultak el jobbra a masszív szovjetnosztalgiától, azonban a siker még várat magára. Mindenesetre az látványos, hogy míg a hagyományos munkáspárti logó még balra mutat indulatosan, a rovásírásos már jobbra. Egyébként a logóról az is kiderült, hogy nem kifejezetten önálló alkotás, amerikai logóáruházból azt bárki megvásárolhatja és használhatja bármire.
Mindennek alapján még nem kellene egy 27 éve egyazon ember által vezetett, persze ezalatt folyamatosan gyengülő pártot viccpártnak minősíteni. Az azonban már érdekes jelenség, hogy a párt, amely 2014-ben simán tudott országos listát állítani és bezsebelni az ezzel együtt járó százmilliós állami támogatást, miért nem tud felmutatni szánalmas vergődésen kívül bármi mást? Mert másként nehéz minősíteni azt, hogy a munkáspárti jelöltek rendre elindulnak önkormányzati választásokon és rendre utolsó utáni helyezést érnek el. Még véletlenül sem akadt olyan választás, ahol legalább kapott szavazatuk elérte volna a 10 (!) voksot. Bárki megnézheti az internetes választási nyilvántartásban, hogy Thürmer emberei amolyan politikai balekok, akiken minden választáson után hangosan tud mulatni a magyar liberális és jobboldali sajtó. Mert a folyamatos indulásukkal csak azt érték el, hogy a hírportálok és az újságok már külön figyelmet szentelnek annak, hogy egy-egy választáson mennyire ért el szánalmas eredményt Thűrmer pártja.
De nézzük, hogy pontosan mit mondanak a számok? Tényleg okot adnak a röhögésre? Sajnos igen. 2017-ben 14 választáson 17 jelöltjük indult és 46 szavazatot kaptak. Nem jelöltenként, hanem összesen. Ez választásonként alig több, mint 3 szavazat. Ha legalább egy választáson egy jelölt érne el ennyi voksot, még azt mondanánk, hogy tiszteletre méltó eredmény, jutalma a küzdelemnek, de erről szó sincs.
Mi lehet a totális kudarc oka? A pártot jobban ismerők szerint az indulások erőltetése mögött nincs valódi szándék arra, hogy tisztességes eredményt érjenek el. Legtöbbször a helyet nem ismerő, távoli embereket vetnek be, így azok még magukra sem tudnak szavazni, ezért több helyen kaptak 0 szavazatot. A másik komoly probléma, hogy a települési választásokon a párt nem is foglalkozik a helyi problémákkal. Országos és általános lózungokat tartalmazó szórólapokkal megtöltik a postaládákat és húznak vissza embereik a pártautókkal a fővárosba. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy még véletlenül sem állnak melléjük a szavazók.
És ezzel még nincs vége a Thürmerék szánalmasságát bizonyító tényeknek. A szocializmus külsőségeit másolni próbáló párt idén fura módját választotta a május elsejei felvonulásra való mozgósításnak. Szimpatizánsaikat nem elvi alapon hívják, hanem nyereményjátékkal próbálnak mozgósítani. Aki elmegy, az nyerhet tabletet, külső merevlemezt vagy egy mp4 lejátszót. Valamikor, régen, amikor a munkások még valóban mozgalmi alapon szerveződtek, nem nyereményekért, hanem öntudatosan, jogaikért demonstrálva jártak felvonulni és nem vártak, hanem adtak támogatást azoknak a szervezeteknek, akik szervezték a május elsejét!
Jó lenne, ha a munkások nevét viselő párt nem viccpártként működne, de minden jel arra vall, hogy ők megmaradnak nekünk. Addig mindenképpen, míg a nagypártoknak jól jön egy olyan önmagát balosnak mondó párt a hazai politikai palettán, amelyen csak röhögni lehet…
Karikás Frigyes
(muon.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- Munkáspárt – rovással
- Munkáspárt és az ünnep
- Munkáspárt és a székely rovás
- Munkás Szent József
